1956 hőseire, valamint az 1945 utáni kommunista rémuralom áldozataira emlékezünk; azokra, akik nem élték túl, de azokra is, akik túlvészelték e rémes korszakot. Emlékezünk a legbátrabbakra, azokra, akik nem voltak hajlandók felállni és tapsolni, amikor „Sztálin legnagyobb magyar tanítványának" Rákosi Mátyásnak a „ronda nagy kopasz feje" megjelent a mozivásznon - bár tudták: „rejtélyes félelem igazgat"… Emlékezünk a magyar nép legújabb kori fiainak és lányainak bátor fellépésére és kiállására nemcsak 1956-ban, hanem az egész kommunista uralom alatti korszakban.
-hbh-

Lap tetejére

2.oldal

Visszatekintő
Kuuslahti kirándulás

Június 28 és 29-én végre sikerült összehozni egy "III-as ringen kívüli" rendezvényt is: a kuuslahti sátoros kirándulást. Beszéltünk a Kaarinai FMT elnökével, Marja Hakalaxszal. Õ is lelkesedett az ötletért, egyesületük nevében le is foglalta a helyet. Így aztán az FME tagok semmit sem kellett fizessenek.
A hely finn módra szinte mindennel fel van szerelve, amit csak egy kiránduló kívánhat: faházikó konyhával, nyárikonyha és szauna a parton, focipálya, móló, és homokkal leszórt strand…
Mivel a hely nagyon közel van Turkuhoz, onnan is jöttek magyarok szép számmal. Hajba Alajos finom gulyást fő zött, ami persze pillanatok alatt el is fogyott.
Akik hoztak magukkal sátrat, azok abban aludtak, a többiek pedig a házikóban és a szaunában. Akiknek meg nem jött álom a szemükre, azok ropták kora hajnalig...
Finn vendégeink is voltak, és nagyon élvezték a nekik szokatlan nyüzsgést, de fő leg a sátorverő versenyt, amit végül is az espooi Richter házaspár nyert meg. A nagydíj maga a sátor volt.
Szerencsénk volt, szép napos idő t fogtunk ki.
Felfalusi Péter és Juhani Kohonen motorcsónakot is hoztak, azokkal aztán a társaság egy részét meg is cancókáztatták a szorosban. Mindazzal együtt hogy ez egy magyar rendezvény volt, a Kaarina-lehti az első oldalon nagy fényképes cikkel számolt be az eseményrõl. www.kaarina-lehti.fi , Arhívum: 02.07.2003 "Veljeskansojen on helppo tulla toimeen")
A cikk foglakozott a finnországi magyarok helyzetével, valamint Kaarina város -sajnos lazulófélben lévő - magyar kapcsolataival is, de lényege az volt hogy jövő re is szívesen látnak bennünket !

Az FME ünnepi megemlékezése
október 25-én 18.00 órai kezdettel a Magyar Kulturális Központban (Kaisaniemenkatu 10, 00100 Helsinki).
Szakály Sándor történész, a Duna TV alelnöke előadást tart 1956-ról. Utána az Irodalmi Sarkkör mutatja be a témához fűződő összeállítását, majd szabad beszélgetés következik kávéval és sütivel fűszerezve.

November 8-9. Birkasütés à la "Lendvay "
A tavaly is nagy népszerűségnek örvendett birkasütést az idén is megtartjuk Jalasjärviben a kedves Lendvay házaspár jóvoltából. A helyszín ugyanaz, mint a tavaly volt: a jalasjärvi "Pelimannin Tupa", szaunástól, mindenestől. A társaság nagy része a tavaly is ott aludt a "tupában", ez most is lehetséges.
Folytatás a 4. oldalon >>>

Lap tetejére

ARCÉLEK
Körleveleinkben ez a rovat azt a célt szolgálja, hogy a régebben itt élő honfitársaink megismerjék az újakat, illetve ez utóbbiak azoknak az életútját, akik itt már "letettek valamit az asztalra". Szilvay Gézát nem is kellene bemutatni, de ezúton szeretnénk köszönteni 60. születésnapján. Még sok-sok, sikerekben, erőben, egészségben gazdag évet kívánunk!
Isten éltessen Géza!

Kérlek, mutatkozz be röviden.
Szilvay Géza vagyok, Budapestről, Budáról a korábbi Szabadság-, a mostani Sváb-hegyről.
Miként kerültél Finnországba? Tulajdonképpen családi hagyományként kerültem ide: már a nagyapámnak voltak finnországi kapcsolatai mezőgazdasági vonalon. Édesapám örökölte a finn barátságot, mérnökként tanulmányútra jött Finnországba és magával hozta a családba a finnek utáni rajongást. Annak ellenére, hogy mûszaki vonalon dolgozott, zeneileg is képzett ember volt - a finn zene szeretetét sikerrel oltotta belénk. Családi kvartettként mi már a 60-as években jártunk Finnországban. 1964-65-ben Csabával együtt részt vettünk itteni mesterkurzusokon. Végzett muzsikusként 1970-ben jöttünk újból Csabával egyéves posztgraduális kurzusra a helsinki zeneakadémiára. Utána meghívtak bennünket tanítani. Az itteni sikeres év után meghosszabbítottuk az ittartózkodást még egy évvel. Ezekből az évekből aztán szép lassan összerakódott 33 év. Hála Istennek, én ezt így mondom: "ezen a munkán áldás volt."
Mióta is élsz tehát Finnországban?
Folyamatosan 1971 óta.
Voltak-e akkor beilleszkedési gondjaid?
Abban az időben, ha meghallották hogy magyar vagyok, kimondottan szeretettel fogadtak, állandóan segíteni akartak. Manapság a beilleszkedés bizonyára nehezebb lenne.
Mivel foglalkozol?
Zenetanár vagyok - ez a legátfogóbb kifejezés - ugyanakkor Skandinávia talán legnagyobb zenei intézetének a rektora (2500-2600 növendékkel, 150 tanárral), így egyfajta vezetői, adminisztrációs, koordinációs, szervezői tevékenységet is kell végeznem. Ezenkívül intézetünk - hála Istennek, a mi tevékenységünk révén - a zenei nevelés terén fontos európai, nemzetközi központtá vált. Itt tudtunk egyféle Kodály-filozófia alapú új zenei nevelési filozófiát és új zenei művészpedagógiát és technikát kialakítani.
Zenekarokat is vezetünk: három zenekarunk mûködik. (Én magamról beszélek, de tulajdonképpen ezt úgy kell érteni, hogy Csaba és én - és ebben a sorrendben.) A zenekarok közül egyik a Sibelius-akadémián, a másik az intézetben mûködik.
Van egy olyan zenekarunk, amely nemzetközileg is elismert: külföldön a Helsinki Vonósokként, Finnországban Helsingin Juniorijouset néven közismert. Rengeteg rádió- és televíziófelvételünk készült a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes években, a szakirodalomban gazdag cikkanyag jött létre, gyerekeknek, tanároknak könyvek készültek. A tanárság az én esetemben (nem nagyképűen mondva) József Atilla-i: egész népemet szeretném "- nem középiskolás fokon - tanítani".
Nemcsak egyszerűen a gyerekek számára, hanem egy egész nemzedék tanárjai szerettünk volna lenni - és ez talán sikerült is. Finnország zenekarjai mindenfelé a mi korábbi növendékeinkkel vannak tele.
Milyen terveid vannak?
Szeretnénk valamikor mindezt hazamenteni, hiszen magyar gyökerû, Kodály alapú zenei nevelési filózófiáról van szó. Otthoni, magyar szemszögből nézve talán furcsa dolog: miért Finnországban szökött mindez szárba? Miért Finnországban kaptunk erre lehetőséget? „Sors, nyiss nekem tért!" - Finnország, a finn közeg, a finn tolerancia, finn emberek segítsége tette mindezt lehetővé: azt, hogy ez a magyar gondolat itt teret kapott és nemzetközi szinten virágzik.
Itt lenne az ideje hazavinni a Duna-Tisza közébe, de érdekes módon otthon a kodályi gondolatok mindjobban kialszanak, éppenhogy pislákol a láng. Van egy óriási kincsünk, de otthon valakik részéről nagyon gonosz bánásmódban részesül. Most van Magyarországon a kodálytagadók időszaka. Egy álmunk valósulna meg azzal, ha valakiken keresztül visszajutna Magyarországra a finnországi tapasztalat. Mi próbálkoztunk már többször, de. a hozzáállás elutasító volt, belakatolt ajtók előtt álltunk odahaza. Hatvan éves vagyok: az sem tisztázott még, hogy miután nyugdíjba vonulunk, Finnországban ki fogja folytatni munkánkat. Más módszerekkel összevetve a Kodály-módszer az egyetlen olyan nevelési módszer, amely a legjobban veszi figyelembe gyermeket. Én magam megtanultam a Suzuki-módszert is, több ízben jártam Japánban, tehát van összehasonlítási alapom.
Hogyan látod Finnországot?
Ha ennyi válasz kielégítő: ez már nem az az ország, ahová a hetvenes évek elején érkeztünk.
Mit tanulhatnának egymástól a finnek és a magyarok?
A magyarok azt tanulhatnák a finnektől, hogy minden döntésükben a nemzeti érdeket nézik. Az hogy „nemzeti", az természetes; a nem nemzeti, az természetellenes. Magyarországon a helyzet ma pontosan fordítva van.
Hogyan látod az itt élő magyarokat? Mindig szívsimogató, ha magyar szót hall az ember - bárhol. De tulajdonképpen szomorú dolog is, hogy miért itt hallom? Minden itt élő magyarnak boldogságot kívánok, de harminchárom év után is az ember azt mondja, hogy valahogy ott a Kárpát-medencében, az a mi helyünk.
Mit tanácsolnál az itt élő többi magyarnak?
Az európai ember kultúrájához tartozik az, hogy a munkánkon keresztül valósítjuk meg önmagunkat, a munkánkon keresztül válunk emberré. Aquinói Szt. Tamás filozófiája is az, hogy munkára teremtett minket az Isten; ehhez hozzátartozik a embertársaink iránti felelősség is - engem is ez vezérel.
Kívánom, azt hogy minden itt élő magyar dolgozzon úgy, hogy Magyarországot képviseli, a magyar kultúrát és a magyar tudományt. Akiben ilyenfajta felelősségérzet van, nem veszítheti el magyarságságát sem, mert mindenki úgy tekint rá, hogy „ez a magyar, ez ezt csinálja" - így minden magyar nemzetének nagykövetévé válik a saját maga területén.
Köszönöm a beszélgetést.
(Az interjút Halász Béla készítette)

Szombaton, 14.30 órakor kezdődik a Kelet-szlovákiai Nagyszelmenc faluban annak a két fél-székelykapunak avatóünnepsége, mellyel a helybéliek a nagyvilág figyelmét Nagy- és Kisszelmenc drámájára szeretnék ráirányítani. A Magyarok Világszövetsége anyagilag és erkölcsileg támogatja a különös kapuállítást. Az MVSZ angol nyelvû sajtónanyagot bocsát az érdeklődők rendelkezésére. Szelmenc az a magyar falu, amelyet 1945 óta egy vasfüggöny szel keresztül. A ma Nagyszelmenc és Kisszelmenc néven ismert részek Szlovákiához, illetve Ukrajnához tartoznak. Az egykori Ung vidéki tiszta magyar falu két része ma is hátborzongató mementója az osztozkodó hatalomvágynak és a reménytelen számkivetettségnek. Testvérek, rokonok jönnek újra meg újra a drótkerítéshez, hogy lássák egymást és tiltott szavakat váltsanak. Még mindig géppisztolyok "óvják" egymástól a szelmencieket. Most, amikor nemsokára schengeni szigorú határ szeli ketté e sokat szenvedett falut, amikor nemsokára 650 kilométert kell utaznia annak, aki az egymástól 20 méter távolságra fekvő két falurész egyikéből a másikba szertene látogatni, most a szelmenciek végre utat akarnak nyitani a két falurész között, és a leendő útra kaput állítanak. Két fél kaput, amelyek reményeik szerint eggyé válnak egyszer. De addig is hirdessék a nemzet akaratát és Európa gyalázatát. (MVSZ)

Lap tetejére

Folytatás a 2. oldalról
A Jalasjärvi ifjúsági házban is vannak alvóhelyek. Kb. 1,5 km-re van a tetthelytől, hálózsákokat hozzatok. A birka mellé Zsóka még egy irdatlan nagy fazék bablevest is ígért , no meg másnapra is reggeliket, meg minden…Önköltséges áron …. (Az italokat persze mindenki hozza magával.) Hát, kedves FME tagok, erre mi nem is mondhatunk mást mint: Előre is köszönjük szépen... És hogy pontosan erről van szó: Az ilyen kedves, baráti találkozókról, ahová eljönnek az ismerősök, és az ismeretlenek is - akikből aztán ismerős lesz… Ilyeneket bizony többet is lehetne kezdeményezni, és nem csak Helsinki környékén, hanem máshol is…

December 6-án 17.00 órakor az Otaniemi Kápolnába érkezik a magyar Mikulás!
Azt tervezzük, hogy a Bóbitával közösen megtartandó hagyományos Mikulásra meghívott igazi mesemondó Tamperebe is ellátogat december 7-én.
Az FME-tagok gyermekeinek az idén is ingyenes a csomag. Sok szeretettel várunk kicsit és nagyot!

Lelki gondozás az FMGy szervezésében az alppilai templomban (Kotkankatu 2, Helsinki):
- Protestáns Istentiszteletek: október 26, 14.00 óra, ill. december 13, 13.00 óra
- Katolikus szentmise: november 23, 13.00 óra

:: Mindenkinek kellemes őszt kívánok, Nagy Gábor ::

A fenti programokról részletesebben az FME honlapján vagy a Nagy Gábor 019-231 242-es telefonszámán, ill. e-postáján: nagy.bigus@dnainternet.net

Más magyar vonatkozású programok

:::: A Magyar Kulturális Központban:
Galéria (GalleriaU)
• Balás Eszter Munkácsy-díjas művésznő szobrai október 8-tól november 27-ig
• Pócs Judit nemezmunkáinak kiállítása dec. 4-től január15-ig

Folyosógaléria
• Október 23 - nov.25. Galambosi Bertalan: A fűszernövények világa, fényképek
Megnyitó október 22-én 16.00 órakor
• Nov.27 - dec.30. - Kunkovács László fotókiállítása: Pásztorélet

:::: Másutt:
• Fischer Annie ösztöndíjasok koncertje csütörtökön, X.23-án 19.00 órakor a Sibelius-Akadémia koncerttermében (Pohjoinen Rautatiekatu 9). Seres Dóra, fuvola és Mali Emese, zongora. Ingyenes koncert.
• Előadások a magyar zenetörténelemről (finnül) a Helsinki Népfőiskolán (Helsinginkatu 26, 00500 Helsinki) - október 21, 16.50-18.20 Diplomiurkuri, MuM Rita Honti Ferenc Erkel ja unkarilaisen oopperan alku FM Márta Schmidt. (Az előadásokra nem kell bejenlentkezni előre, belépő nincsen.)
• Magyar zongoraóra a Classic FM rádióban minden szombaton 17 órától 18 óráig. A műsor elrepít a zene szárnyain Magyarországra az Espoo-i Nemzetközi Zongora Hét koncertprogramján keresztül, amelynek vezértémája ez évben a magyar zene, és főképp Liszt Ferenc.

---

Kitekintő

Szeptember 6-7 én Felsőpulyán volt a VII. Kufsteini konferencia amelynek témája
Az EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ETNIKAI KISEBBSÉGEK - Diagnózis és prognózis - volt.

A két nap alatt színvolnalas előadásokat tartottak többek között: Deák Ernő (Bécs), Dr.Szarka László (Budapest), Dr. Christoph Pan (Bozen), Dr. Bangó Jenő (Belgium), Komlóssy József (Svájc), Kudlik Gábor (Szabadka), Markó Béla (Marosvásárhely), Bugár Béla (Pozsony), Dr. Szabó Vilmos (Budapest), Dr. Szabó Mátyás (Svédország).
A konferencia egyik szervezője a NYEOMSZSZ volt, és ez alkalommal Nyugat-európai csúcsszervezetünk is tartott egy rövid megbeszélést.
Egyesületünket Nagy Gábor és Tanító Béla képviselték, akik az FME nevében az alábbi zárónyilatkozatot is elfogadták.

A „KUFSTEIN VII." KONFERENCIA ZÁRÓNYILATKOZATA

BURGENLANDBAN (Ausztria) Felsőpulyán (Oberpullendorf) 2003. szeptem­ber 6-7-én Az EURÓPAI UNIÓ" ÉS AZ ETNIKAI KISEBBSÉGEK. - Diagnózis és prognózis - címmel, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, mint főrendező által szervezett, 15 ország 280 képviselőjének részvételével, húsz előadó közreműködésével meg­tárgyaltuk a kisebbségpolitika elvi és törté­neti fejlődését, mai gyakorlatát és jövőbeni lehetőségeit a meg­újuló Európában.

A tanácskozás résztvevői biztatónak tartják, hogy az EU tagállamaiban a nemzeti­ségek, illetve az etnikai kisebbségek anyanyelvi-kulturális örök­sége és autonómiája különböző formákban létezik és növekvő védelmet élvez.

Tapasztaljuk ugyanakkor azt is - különösen Európa keleti felében -, hogy a nemzetállami kizárólagosságra törekvő nacionalista politikák olyan diszkriminációkat, konfliktusokat teremtettek, amelyek tömeges migrációhoz, az etnikai csoportok veszélyeztetettségéhez, sőt belháborúkhoz vezettek.

Az Európában jelentős, a kontinens csaknem minden országá­ban élő magyar nemzeti közös­ség vezetőihez csatlakozva, az Európa Tanácsoz és az Euró­pai Unió intézményeihez, vezető képviselőihez fordulunk segítséget, támogatást kérve létünk és biztonságunk jövőbeni garan­ciáira.

1) Tekintettel arra, hogy Európa és az EU népességének negyedrésze a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozik, rendkívül fontosnak tartjuk és kérjük az Európai Konventet, hogy létük, fejlődésük védelme a készülő Európai Alkotmányban tételesen szerepeljen.

2) Az etnikai és nemzeti kisebbségek Európa sokszínű nyelvi, életmódbeli, kulturális örökségének, értékeinek hordozói. Identitásukat megfelelő autonómiák, intézmények, törvények, valamint az egyházak szolgálata mellett tudták és tudják fenntartani. Indokoltnak tartjuk, hogy az etnikai és nemzeti kisebbségek önálló jogon kapjanak képviseletet, képviselői helyeket az Európai Parlamentben.

3) Tanácskozásunk felkéri a Magyar Országgyűlést és a Kormányt, hogy nemzetközi fórűmokon erőteljesebben szálljon síkra az etnikai és nemzeti kisebbségek intézményes védelméért s biztosítsa a nyugati magyar diaszpóra hiteles és intézményes képviseletét a Magyar Állandó Értekezleten, valamint a határon túli magyarok szolgálatában álló közalapítványok és intézmények testületeiben. Kérjük, hogy minden lehetséges eszközzel és módon segítsék elő, hogy az Európai uniós csatlakozásból kimaradó szerbiai és ukraj­nai magyarság anyaországi kapcsolatai ne szenvedjenek hátrányt.

4) A Konferencián elhangzott előadások felhívták a figyelmet a magyar nemzetfogalom, az autonómia-koncepciók, a nemzetstratégia újragondolására, az uniós kezdeményezésekkel való összehangolására, az intézményhálózat és a támogatási rendszer fejlesztésére. Felhívták a figyelmet a kedvezőtlen népesedési folyamatokra, valamint a migrációra, amelyek az Eu csatlakozás nyomán előre nem látható tendenciákat indíthatnak el a Kárpát-medencében. A Tanácskozás résztvevői felkérik az Ausztriai Magyarok Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét, hogy a továbbiakban is kísérje figyelemmel a magyarság sorskérdéseit és folytassa a „Kufstein" konferencia-sorozatot Felsőpulyán.
Felsőpulya, 2003. szeptember 7.

---

Lap tetejére

Előző lapszámunk
Ha bármilyen megjegyzésed, ötleted van a honlappal kapcsolatban, akkor írj nekem!