Finnországi Magyarok Egyesülete
Suomen Unkarilaisten Yhdistys ry

---

Vezetôség: Halász Béla: 040-511 6891; Gálfi Irén: 09-388 1943; Gálfi István: 050-344 64 56;
Szilágyi Sándor: 040-762 9624; Szûcs Áron: 040-512 93 90; Tanító Béla: 040 570 2663

---

KÖRLEVÉL

VII. évf. 23. szám, 2002. március

Életbe lépett a státustörvény

Az újév elsõ napjával hatályba lépett a státustörvény, ami azt jelenti, hogy a határon túli magyarok mostantól megkezdhetik azt az eljárást, amelynek az eredményeként igénybe vehetik a magyarországi kedvezményeket, illetve a szülõföldi támogatásokat.
Az elõfeltétele mindennek az, hogy a határon túli magyarok rendelkezzenek úgynevezett magyar igazolvánnyal. A ma-gyar igazolvány egy fényképes igazolvány. A harminckét oldalas dokumentum formátumra a magyar útlevélhez hason-ló, színe azonban nem kék, hanem zöld. A borítóján a Szent Korona és a magyar igazolvány felirat látható.

Belügyminisztérium hivatala készen áll arra, hogy ezeket kiadja, természetesen meg kell felelni bizonyos feltételeknek:
Az illetõnek magyarnak kell vallania magát, tudnia kell magyarul, egy magyar társadalmi szervezet tagja kell, hogy legyen, vagy az egyháznak, illetõleg a szomszédos államnak magyarként kell nyilvántartania. A szomszédos államok-ban létrejöttek az ajánló szervezetek, hogy ha nem tudja a határon túli magyar igazolni, hogy megfelel a fenti feltéte-leknek, akkor az ajánló szervezet információt adhat a magyar hatóság számára, tehát be kell menni az ajánlószer-vezet helyi irodájához, és az például igazolni fogja, hogy az illetõ beszél magyarul.A magyar igazolvánnyal rendelkezõk, a tavaly júniusban 92 százalékos többséggel elfogadott státustörvény értelmé-ben, az anyaországban kedvezményeket, szülõföldjükön pedig támogatásokat élvezhetnek. A kedvezmény olyan jutta-tást jelent, amelyet a határon túli magyar alanyi jogon, tehát különleges mérlegelés nélkül élvezhet. Ezzel szemben a támogatás kifejezés alatt említett juttatások soha nem járnak automatikusan, azok iránt mindig pályázat útján egyedi kérelmet kell benyújtani az érintetteknek.
A törvény fontosabb kedvezményeket és támogatásokat nyújt a kultúra és a tudomány területén. Ennek értelmében a határon túli magyaroknak is lehet mûvészeti és tudományos díjakat adományozni, ösztöndíjakat biztosítani, igénybe vehetik a magyarországi könyvtári szolgáltatásokat és tagjai lehetnek az akadémiai köztestületnek is. A magyar igazolvánnyal rendelkezõ határon túli magyar tanulók és a felsõoktatás hallgatói diákigazolványt igényelhetnek. Ennek birtokosai hasonló kedvezményeket élvezhetnek, mint az anyaországi diákigazolvánnyal rendelkezõk. A munkavállalás területén a törvény hatálya alá tartozó személyek évente összesen három hónapig hivatalosan vállal-hatnak munkát. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó a munkavállaló után társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. A magyar igazolvánnyal rendelkezõket nem illeti meg alanyi jogon egészségügyi ellátás hazánkban. A hivatalosan munkát vállalók azonban meghatározott körben élhetnek egészségügyi ellátással, hiszen utánuk a munkaadó fizeti az egészségügyi hozzájárulást

2.oldal
Házunktája

Egyesületünk tavaszi programjait a már hagyományossá vált farsangi jelmezbállal nyitottuk február 9-én a FMT espooi szervezetével közösen.

Júniusig a következô programokat terveztük:

március 14: Nemzeti ünnepünk, a Nagykövetség, a Kulturális és Tudományos Központ, Tampere város, a Tamperei Kereskedelmi Kamara szervezésében, a FME "segítségével"
Pontosabb tájékoztatás: Tanító Béla

március 16: A FME éves közgyûlése, megemlékezés az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére. 14:30, illetve 17 órai kezdettel, Magyar Kulturális és Tudományos Központ, Paasivuorenkatu 4-6 B (kaputelefon!)

március 23: Magyarnyelvû istentisztelet Tamperében a Kaleva templomban
Pontosabb tájékoztatás: Tanító Béla

március 24: Magyarnyelvû húsvéti istentisztelet Helsinkiben az Alppila templomban, 13:00 óra - Kotkankatu 2 (a vidámpark, Linnanmäki bejáratával szemben)

március 14. - április 3.: A Kodály hét hangversenyei Tamperében, Hyvinkääben, Vantaaban, Espooban és Helsinkiben.
Pontosabb tájékoztatás: Dr.Szilvay Géza, Szilvay Csaba, Tanító Béla

április: "Beszéljük meg!" - vendégünk Benedekné, Dr. Szõke Amália, a FME tb. tagja
Magyar Kulturális és Tudományos Központ, Paasivuorenkatu 4-6 B, idõpontja még nem tisztázott Pontosabb tájékoztatás: Gálfi István

"Húsvéti locsolkodás": öntevékenyen, felelõsök: a fiúk

április vége: Cserkésztábor Tamperében, idõpontját késõbb tesszük közzé, postalistákon
Pontosabb tájékoztatás: Szemenyei Sándor, Szilágyi Sándor

május: "Vidám szombat" a Munkki-parkban (kisgyermekes családok!)
idõpontja még nem tisztázott, postalistán meghirdetjük
Pontosabb tájékoztatás: Gálfy István, Szilágyi Sándor

május második felében: magyar anyanyelvet oktató tanárok tanácskozása Helsinkiben
Vendégünk: Bakos István, a Nemzeti Tankönyvkiadó osztályvezetõje
Vendégeink: meghívjuk a Baltikum országainak oktatóit is, és résztvevõket várunk Svédországból is.
Helyszíne és idõpontja még nyitott, a tanácskozás alapját képezõ tankönyvek megjelenésének idõpontjától függ.
Pontosabb tájékoztatás: Lukácsfy Kristóf, Tanító Béla

Hagyományos közös programok:
Táncház a Magyar Kulturális és Tudományos Központban (Litkey István)
"Bóbita" a Familia klubban (Szûcs Áron és Szandra)
Bibliakör Otaniemiben (Magdó Sándor, Szûcs Áron)

A nyugat-európai országos magyar szervezetek a 2001. november 23-25. között megtartott stockholmi találkozóján 15 ország képviselõi megtárgyalták, ebbõl 13 ország képviselõi elfogadták a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetekek Szövetsége alapszabályát, 10 országos szövetség azonnali csatlakozásával pedig megalapították azt.

A szövetség elnöke Dr. Deák Ernõ (Ausztria), a NYEOMSZSZ "cégbejegyzése" Stockholmban történik.

A tanácskozáson számos országos szervezet kinyilvánította abbéli véleményét, szeretné, ha a szövetség a Magyarok Világszövetsége részeként tevékenykedne, de ez az alapszabályba nem került bele. A szövetség szükségessége közel egy évtizede érlelõdött, a néhány alapgondolat, mely létrehozta:

- "éltünk, élünk, élni fogunk, mert élni akarunk!" - "senki ellenében, senkinek el nem kötelezve mûködünk, mert szükségünk van egymásra, ugyanakkor együttmûködünk mindenkivel, aki megmaradásunkban segítséggel szolgálhat!" - "tevékenységünk azzá válik, amilyenné tesszük!"

A zárónyilatkozatban a következõ megfogalmazások találhatók:

- "Az országok határokon átívelõ kapcsolatainak kiépítése és az együttmûködés szükségessége már 1990 szeptemberében megfogalmazódott az ausztriai Kufsteinben "Útkeresés a jövõbe" címmel megrendezett tanácskozáson. Az azóta eltelt több, mint 10 év változásai megmutatták, hogy az országokat átfogó hálózat és kapcsolatrendszer megteremtése és kiépítése nem veszített idõszerüségébõl, sõt egyenesen sürgõssé vált. Az egyesülõ Európában az integrációs együttmûködés a szórványok megmaradása érdekében természetes követelmény."

- "A szövetség munkáját a nyugat-európai magyar szórványok összefogására, az érdekükben kitûzött célok megvalósítására összpontosítja. Kormányoktól és pártpolitikától függetlenül fejti ki tevékenységét. európai szellemiséggel és az egyetemes magyarság jegyében."

- " A szövetség együttmûködésre törekszik minden, az egyetemes magyarság érdekeit képviselõ tömörüléssel és szervezettel."

Az alapszabályt nem fogadta el Svájc és Belgium, bár egyetértettek azzal, de - mivel a MVSZ-rõl nincs említés - az alapszabályt nem írták alá. Másik kifogásuk volt mindkettõjük részérõl, hogy a tervezetben még benne szerepelt "lobby" tevékenység is kimaradt a jóváhagyott szövegbõl.

Alapító szervezetként nem szerepel a szövetség tagjai között egyelõre Észtország, Finnország és a Cseh-Morva Szövetség, a társulásra nekünk közgyûlési felhatalmazásunk nem volt, így a személyi (tisztségviselõ-) választásokon nem választtattunk és nem szavaztunk.

A szövetség két munkabizottságába egyesületünk tagjait felkérték: Lukácsfy Kristóf az anyanyelvi munkacsoport, Tanító Béla pedig a média/kapcsolatrendszer munkabizottság tagja. Ezen túl még kulturális, valamint gazdasági munkacsoport megbízására került sor.
Egyesületünket a NYEOMSZSZ alakuló tanácskozásán Nagy Gábor és Tanító Béla képviselték.

Ez év tavaszán a magyarországi iskolákban negyedszer rendezik meg a FINN HETET. A hét központi témája az ifjúság jövôképe, valamint környezetünkért és a természetért való felelôsség. Az eseménysorozatra a Finn-Magyar Társaság Suomi-Unkari újságja szép, színes, 8 oldalas magyar nyelvû különszámmal jelentkezett, amelyet eljuttanak az iskolákba.

Lap tetejére

Anyanyelvi tábor Svédországban

Végre sikerült egyeztetni, idôt, helységet, tanárokat!

Június 24- júl. 4. között ismét tábort tartunk 7-16 éves gyerekek számára. Az eddigi jól sikerült folytatásaként idén is irodalom, történelem, tánc, ének és sok játék a tábor alaptörvénye!
Mivel a szervezési munka sok idôvel és gonddal jár, kérlek segítsetek!

Tájékoztassátok az egyesületeitekben, ismerôs köreitekben az érdekelt szülôket!

Jelentkezés levélben, Tompa Anna
Smedstorp 102, 53290 Urlicehamn
vagy E- postán: anna_tompa@hotmail.com

Mivel az idôpont eltér az eddig kipróbált-megszokottól, nagyon fontos tudnunk a résztvevô gyerekek számát. A meghívandó tanárok száma, szabadidôsök száma, élelem beszerzése, stb.végett a jelentkezôk névsorát május 25-én lezárjuk! (A bejelentkezést a tábor díjául befizetett összeg után tartjuk érvényesnek!)

Befizetô számlaszámunk: pg.1667542-3 ungerska riksförb. /mådersmål

A bejelentett gyerek hozzatartózóinak a táborról rézletes tájékoztatót küldünk.

Tompa Anna
a táborszervezõ

A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Fõosztálya pályázatot hirdet magyar állami ösztöndíjra, nyugati diaszpórában élô magyar származású személyek számára.

A pályázattal kapcsolatos általános tudnivalók:
· Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a két meghirdetett ösztöndíj pályázati kategória között nincs átjárási lehetõség! Az ösztöndíj elnyerése után nem lehet kérelmezni a másik ösztöndíj kategóriába való átsorolást.
· A pályázaton való részvétel ingyenes, pályázati díj nincs!
Egy pályázó egyidejûleg csak az egyik ösztöndíj kategóriára pályázhat!
A meghirdetett ösztöndíjas keretszám a 2002/2003-as tanévben: 30 fõ
A pályázat beküldési - postai beérkezési - határideje: 2002. április 30.
A pályázat elbírálási határideje: 2002. május 15.
Az Oktatási Minisztérium a határidõ után beérkezett ill. a formailag hibás és hiányos, pontatlanul vagy olvashatatlanul benyújtott pályázatokat nem veszi figyelembe.

A tanév kezdete 2002. szeptember elsõ hete, errõl minden nyertes személy május 31-ig írásbeli értesítést kap.

A pályázati kiírásról, feltételekrôl és a jelentkezési lapokról további részleteket Finnországban Lukácsfy Kristóftól lehet megtudni: tel/fax (09)813 88 34. E-mail: kristof.lukacsfy@dlc.fi

Az érdeklõdõk az alábbi telefonszámon kaphatnak további részletes információkat az ösztöndíjjal kapcsolatban:
Wurst Erzsébet, Ausztria, Tel/fax: 00-43-1-887-3908

A pályázatokat az alábbi címre kérjük, határidõre elküldeni:
Wurst Elisabeth
A-1230 Wien
Ketzergasse 376-382-/2/2
Austria

MVSZ - hírek
A MVSZ küldöttgyûlését 2002. április 26-28 között tartják, Budapesten.
A MVSZ elleni perben ítélet született. A Világszövetség biztosává az ítélet alapján a szövetség 2000.-ben megválasztott elnökét, Patrubány Miklóst jelölték ki.
A MVSZ küldöttgyûlése elé terjesztik a szövetség szerkezeti átalakítását: A Kárpát-medencei régió és az anyaországi régió összevonását. Így a MVSZ a jövõben csak két régiót foglal magában: a Kárpát-medence magyarságát és a világban szétszóródott magyarságot ("diaszpóra", nyugati régió).
Mint ismeretes, 2000. decemberében a MVSZ magyar állami költségvetésben szereplõ támogatását megvonták ("átcsoportosították"). A szövetség azóta komoly anyagi nehézségek között él, hivatali személyzetének munkaviszonyát meg kellett szüntetni, székházából kiköltözött, a Magyarok Házában tartja fent elnöki irodáját, tisztségviselõi térítés nélkül látjál el elengedhetetlen feladataikat.
Indokolt és szükséges, hogy a FME elkülönített számlán ("viite"-számon) fogadja mindazok (önkéntes) adományát, akik felajánlásukkal a MVSZ megmaradását tudják segíteni

Rövid hírek
FME:
Az FME vezetõsége a 2002. évre állami támogatást kért az egyesület tevékenységének anyagi segítésére. A katolikus szentmisék megszervezésének anyagi támogatására benyúj-tott kérést elutasították, az egyesületi munka támogatására beadott kérvény elbírálása folyamatban van, várhatóan kapunk "valamit", de annak összegét még nem lehet tudni.
Pályázatot adtunk be a "Pro Hungaris" Kulturális Értékközvetítõ Alapítványhoz. Az Alapítvány egy felszámolásra kerülõ könyv-raktár állományát osztja szét határon túli magyar szervezetek között. A megadott könyvlista alapján néhány könyv ideítélését kértük, gyarapítva ezzel egyesületünk polca választékát.
A pályázat eredményét csak a nyár folyamán fogjuk megtudni, illetve "tapasztalni".

MAGYAR KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS KÖZPONT:
A külföldi kulturális képviseletek új rendszerében a finnországi Kulturális és Tudományos Központot is besorolták a "Magyar Intézetek" közé.
A Magyar Intézet a tavasszal - május - folyamán elköltözik; új címe: Kaisaniemenkatu 10. Az új helyen nagyobb alapterü-leten és jobb feltételek között tud mûködni.
Mivel egyesületi tevékenységünk meghatározott részben kö-tõdik az Intézet helyiségeihez, várhatóan az új hely kedvezõen fogja majd befolyásolni rendezvényeink sokszínûbbségét és gyakoriságát is.

SEGÉLYKÉRÉSEK:
Egyesületünk vezetôségéhez folyamatosan érkeznek felkérések különbözô adakozásokra. Évekkel ezelôtt úgy döntöttünk, hogy egyesületi szinten ezeknek, sajnos, nem tudunk eleget tenni. Mivel mostanában olyan felkérések érkeztek, amelyek emberi és nemzeti kiállást kívánnak, javasolnánk, hogy a Közgyûlésen tárgyaljuk meg, milyen formában tudnánk segíteni.

INTERNET
A Finnországban üzemeltetett magyar vonatkozású honlapok többsége megújult, ill. új helyre költözött. Egyesületünk honlapjáról ezek és több, mint száz más érdekes cím a Kapcsolások oldalról kattinthatók.

Lap tetejére

HÚSVÉT 2002.

Eddigi Körleveleinkben mindig megemlékeztünk a tavaszi ünnepkör legjelentôsebb ünnepérôl, a Húsvétról. Idei számunkban arra gondoltunk, hogy röviden körbejárjuk az ünnepet megelôzô ún. Nagyhét jelesebb napjait.
A húsvétot megelõzõ nagyhét a testi és lelki megtisztulás ideje. Ezidõtájt kerül sor a porta rendbetételére, az épületek és a szerszámok javítására, a temetõi sírok felfrissítésére stb. Ez a hét másfelõl a lelki újjászületés szempontjából is fontos: ilyenkor sokan járulnak szentségekhez (gyónnak, áldoznak), mindenki igyekszik kibékülni haragosaival stb. A keresztény hit szerint ugyanis az ember csak a kegyelem állapotában válik méltóvá a húsvéti szentelt eledelek elköltésére. A nagyhét alkalmas arra, hogy a keresztény ember átélje Krisztus szenvedéseit. A szokáscselekmények mellett a népi vallásosság bizonyos népköltészeti mûfajai is a szenvedõ Krisztussal való érzelmi azonosulást élményét hivatottak szolgálni: az archaikus népi imák, a böjti énekek, a Mária-siralmak központi témája Krisztus kereszthalála.
A nagyhét napjaihoz külön-külön is vallásos szokások sokasága járul. Itt csak utalni tudunk a legfontosabbakra.
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, azaz az Oltáriszentség születésnapja, ugyanakkor Jézus szenvedésének kezdete. Az õsegyház ezen a napon vette vissza hívei közösségébe a nagyböjti idõben nyilvánosan vezeklõ bûnösöket. E naphoz kapcsolódik a lábmosás szertartása: a katolikus püspökök székesegyházukban megmossák tizenhárom kanonok, esetleg kispap lábát. Ez a rítus - egyházi értelmezés szerint - a szerzetesi hivatással járó alázatra int. Liturgikus eredetû, de elnépiesedett hagyo-mány a nagycsütörtöki oltárfosztás (oltárrablás): az oltári fölszerelés (terítõk és más tárgyak) eltávolítása, a keresztek templomból való kivitele, lepellel való befödése, a templomi zászlók selymének, díszeinek leszedése stb. a nagyheti gyász jele, mindez az apostolok szétfutását, Jézus magárahagyatottságát és ruháitól való megfosztását is jelképezi. Egy középkori allegorikus magyarázat szerint ugyanis Jézus teste valóságos oltár, az oltár magát a Megváltót jelenti. Így válik érthetõvé az oltármosás csak magyar nyelvterületen elterjedt szokása is: a Krisztus oldalából kifolyt vér és víz emlékezetére a nagycsütörtöki esti vecsernye után borral és vízzel mosták meg az oltárokat. Ugyancsak középkori liturgikus-dramatikus elõzményei vannak a kiveszõben lévõ pilátusverés (pilátuségetés, pilátuskergetés, pancilusozás) szokásának, melynek változatai protestáns közösségekben is elterjedtek. Ennek lényege, hogy a fiatal fiúk, gyerekek botokkal döngetik a földet, esetleg a templom elé hordott deszkákat, templomi padokat stb., amirõl azt tartják, hogy ilyenkor a Jézust halálra ítélõ Pilátust verik. Feltehetõ, hogy a pilátusverés népszokásában a nagycsütörtöki események vallásos képzetei a mágikus gonoszûzés õsibb hagyományaihoz kapcsolódtak, hiszen a föld megverése a tavaszi vegetációt késleltetõ démonok megfélemlítését szolgálta.
A krisztusi kínszenvedésrõl való nagypénteki ájtatos megemlékezés minden keresztény felekezet körében elterjedt. A református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének, mert a kálvini felfogás szerint a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta a húsvéti feltámadás elõtt. A passiót nemcsak a liturgia szertartásai idézik, hanem a szakrális folklór szokásai, költészeti mûfajai is, mint a nagypénteki misztériumjátékok. Ezeket a dramatikus játékokat többnyire szerzetesek (mindenekelõtt ferencrendiek) irányítása alatt álló iskolák diákjai adták elõ nagyobb tömeg lelki épülésére. A néphez közel álló szemléletben és stílusban jelenítették meg Krisztus fõtanács elé való hurcolását, elítélését, bántalmazását és kereszthalálát. Leginkább a népi Mária-siralmak élõszavas költészetének hatását mutatják. A csíksomlyói ferences passiójátékokat annyira hatásosan adták elõ, hogy - egy korabeli feljegyzés szerint - a felindult nép a Pilátust és a keresztre feszítõ katonákat alakító diákokat megverte.
Nagyszombat Jézus sírban való pihenésének napja, ezért ezt a napot is századokon át a gyász és a böjt jellemezte. Csak a nagyszombat esti feltámadási szertartás során változik a gyász ünnepléssé. A feltámadási szertartást megelõzõen a katolikus templomok elõtt tûzszentelést tartanak, majd a megszentelt tûzrõl származó lánggal sorra gyújtják meg a templom és a hívek húsvéti gyertyáit. Ez a rítus jelzi Krisztus világosságának szétáradását. Az újtûz nagyszombati kultusza kereszténység elõtti mágikus hagyományokban gyökerezik: a rituális tavaszi tûzgyújtások célja általában az volt, hogy elégessék a tél, a sötétség, a betegség démonait. Nagyszombathoz kapcsolódik a vízszentelés szertartása is, amelyhez sok népi hagyomány kapcsolódik. Egyházi értelmezés szerint a víz a Krisztus halála és feltámadása révén támadó új élet szimbóluma, ezért a pap a nagyszombat esti virrasztás során szokta megszentelni a plébániatemplom keresztvizét is. Nagyszombaton reggel a hívek számára is szentelnek vizet. amit azok egész éven át szentelményként használnak emberek és állatok gyógyítására, gonoszûzésre, egészségvarázsló rituális mosakodásra, a vihardémonok távoltartására stb.
(Tánczos Vilmos: A népi vallásosság c. tanulmánya nyomán)

Piros tojás, színes tojás: a színek jelentése

A tojás szimbolikájának gyökerei igen õsiek, a jelentéstartalom pedig nagy átfedéseket mutat a különbözõ kultúrákban. A világ és ember egységét, egészségét, a spirituális újjászületést, a jövõ ígéretét hordozza. A piros tojás különösen nagy erejû szimbólum, mivel a tojás alapjelentéseit az erõ, az élet, a vér színe - a piros - kíséri. A piros megmozgat, erõt és új életet ad, véd a gonosztól.
A piros szín jelentése a lilánál még fokozódik, ez a nemesség, hatalom, gazdagság és a lelki felemelkedés színe. A rózsaszín a tiszta érzések és a szerelem színe. A sárga szín az arannyal rokon, és a központot, a társadalmat, az uralkodó bölcsességét, a tiszteletreméltóságot szimbolizálja. A zöld és a türkiz a békét, frissességet, fejlõdést, egészséget, tavaszt és a fiatalságot jelképezi. A kék szín sötétebb árnyalatai a vízzel, mozgással, mély változásokkal és a pénzzel vannak kapcsolatban. Karrier területén munkahelyi elõmenetelünket serkentik. A közkedvelt hagymahéjjal festett barna tojások a hagyományok tiszteletét, a megállapodottságot, a biztonságot jelképezik. (MA nyomán)

Lap tetejére