Magunkról

Mi is az az EF-EM-E ?

- Így hívjuk magunkat röviden. Teljes nevünkön:

FINNORSZÁGI MAGYAROK EGYESÜLETE

Az MVSZ elnökével, Csoóri Sándorral 1992-es finnországi látogatása során találkoztunk néhányan itt élő magyarok. Akkor vetődött fel a gondolat, hogy alakítsunk hivatalos szervezetet az addig spontán szerveződés alapján találkozó magyarok részére.

A gondolatot aztán 1993. március 13-án az alakuló közgyűlésen konkrétan meg is valósítottuk. Egyesületünk öt éve van, hivatalosan bejegyzetten működik, finnországi és nemzetközi kapcsolatai vannak, a világ magyarsága számon tartja. Életképes közösséggé váltunk, eredményeink pedig csak fokozzák örömünket, s arra buzdítanak mindannyiunkat, hogy az ígéretes kezdet kiteljesedjék mindannyiunk hasznára.

Egyesületünk, mint azt már többször is kijelentettük, nem egy zárt, szűk körű csoportosulás, hanem minden Finnországban véglegesen letelepedett vagy hosszabb-rövidebb ideig itt élő magyar szervezete, bár igaz, hogy egyesületünk működéséhez a szükséges minimális anyagiakat a fizető tagság adja. Jelenleg 92 család tagja egyesületünknek. Örvendetes módon fizető taglétszámunk is állandóan növekedett: 1998. márciusában 60 fizető családot jegyeztünk. Az elmúlt év folyamán sok fiatal család érkezett hozzánk, elsősorban Nagy-Helsinki körzetébe. Sikerült bevonnunk őket szervezett tevékenységeinkbe, amit nagy lelkesedéssel vettek. Jó lenne, ha közülük minél többen aktív tagokká válnának, hogy ne csak haszonélvezők legyenek, hanem tevékeny munkájukkal új lendületet adjanak egyesületi életünknek.
Mindenképpen ki szeretném emelni azokat a tagtársainkat, akik az óriási távolságok miatt egyszer sem tudtak résztvenni a főleg Helsinkiben rendezett összejöveteleinken, de tagdíjaikat maradéktalanul befizették, ezzel jelezve azt, hogy közösségünkhöz akarnak tartozni, munkánkat hasznosnak tartják, céljainkkal egyetértenek.

Pénzügyi helyzetünk évek óta majdnem változatlan, hiszen egyesületünk még mindig csak a tagsági díjakból származó bevételekre számíthat. Ez továbbra is 80 mk/család, illeteve egyetemistáknak 40 mk. Bevételünk igazából csak az FMT Magyar napján eladott sütemények árából növekedhetik említésre méltóan. Úgy látszik, hogy a néhány évvel ezelőtt hozott határozat, miszerint főbb rendezvényeinken 10 mk belépődíjat szednénk, nem kivitelezhető. A trianoni térképek eladása sem hozta még meg a kívánt hasznot. Reményeink szerint a következő működési évben már valamennyi állami támogatást is kapunk, a megfelelő lépéseket megtettük.

Szervezett tevékenységeinkben ugyanazt a szerintünk jól bevált vonalat követjük, miszerint havonta 1-2 rendezvény legyen, az minél változatosabb, hogy mindenki megtalálhassa a kedvére való programot. A tavalyi közgyűlésen a programtervezésre két fontos döntés született. Az egyik az volt, hogy kevesebb szervezett program legyen, mert ha túl sok van, mint az azelőtti évben, a tagok közönyössé válhatnak. Ennek megfelelően kevesebb programot szerveztünk, számszerint pontosan 12-t. A másik döntés szerint minden hónap első szombatjának délutánján nyitott ajtók várnák a beszélgetni, ismerkedni vágyókat a Paasivuorenkatuban. Egészen a legutóbbi időkig senki sem élt ezzel a lehetőséggel. Szerencsére, a fiatalok igénylik ezt a "szolgáltatásunkat", így a jövőben remélhetőleg eléri célját e kezdeményezésünk.

Egyesületünk tevékenysége továbbra is többirányú. A legfontosabb természetesen a saját, minél szélesebb skálájú rendezvények szervezése, amelyek lehetőleg minél több ember tetszését elnyerik. Az elmúlt évek tapasztalatait hasznosítva, ma már állandó keretprogrammal rendelkezünk: megünnepeljük mindhárom nemzeti ünnepünket; évente kétszer biztosan van protestáns istentisztelet, ill. igény szerint katolikus mise is; rendszeresen megtartjuk a családosok évi találkozóját; résztveszünk az FMT őszi Magyar Napján; mikulási ünnepséget tartunk; farsangi mulatságot szervezünk. Ezeken a rendezvényeken kívül gyakran sikerül meghívott előadókat hallgatni, előadásokat szervezni, tagjainknak saját előedóestet biztosítani. Rendszeresen résztveszünk a Nagykövetség, a Kulturális Központ rendezvényein, kiállításain. Tagjaink szívesen bekapcsolódnak minden olyan rendezvénybe-rendezvénysorozatba, amelyek a magyarok jó hírét öregbítik ebben az országban. 1997. december közepén igen népes - közel 50 fő - részvételével karácsonyi Istentisztelet volt az alppilai tamplomban. Ekkor alakult meg, Egyesületünk védnöksége alatt a Finnországi Magyar Gyülekezet. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy a Gyülekezet nem azonos egyesületünkkel, attól teljesen független szerveződés. Természetesen más tevékenységünk is van, amelyek nem tartoznak kimondottan az egyesület munkájába, de azokat a lehetőségek szerint felkaroljuk. Ilyen a magyar nyelvu óvodai, valamint iskolai oktatás. Az óvodába 10 gyermek jár Vantaaban; az iskolai oktatás 7 csoportban folyik, amelyből 2 Vantaaban 4 elsőssel, ill. 3 másodikossal; Helsinkiben 5 csoportban, 37 bejelentkezett tanulóval. Keressük a magyar anyanyelvi tanítás kiterjesztésének lehetőségét Turku és Tampere körzetére is, mivel ott elég sok iskoláskor-előtti gyerekről van tudomásunk. A számítógépes távoktatás is lehetséges változat!
Egyesületünk megjelenteti évente 3-4-szer a Körlevelet. Sok tagunknak talán ez az egyedüli kapcsolat az itteni magyarokkal és az otthoni eseményekkel.

Itthoni tevékenységünk, rendezvényeink alapköve, hogy kapcsolatunk a Kulturális Központtal a lehető legjobb, az FMT-vel is nagyszeruen együttmuködünk, jó partneri viszonyban vagyunk a Nagykövetséggel, ugyanakkor kitűnő a viszonyunk az alppilai gyülekezettel, amely most már nemcsak abban merül ki, hogy évente két-három alkalommal rendelkezésünkre bocsájtják a templomot.

Tevékenységünk másik fontos iránya a külföldi magyar egyesületekkel való együttmuködés. Ez elsősorban az északi államok magyar egyesületeivel való szoros kapcsolattartást jelenti. Ez esetenként közös állásfoglalást is jelent kisebbségi kérdésekben. Kapcsolataink azonban elsősorban kulturális jellegűek, és most már elmondhatjuk, hogy az Északi ötágú síp ma már hétágú lett a litvániai és a lettországi egyesületek csatlakozásával. Így egyre inkább betölthetjük a híd szerepét a SMOSZ és a baltikumi magyar szervezetek között.

Kapcsolatunk az MVSZ-szel elmélyült, nagyon hasznos mindkét fél számára. Sok tagtársunk rendszeresen kapja a Világlapot, amelyben a mi programjaink is szerepelnek. Az ópusztaszeri Nemzeti Parkban egyesületünket bemutató vitrin van. Hírünk egyre terjed, számítanak ránk a Nagyvilágban. Hisszük: eleget tudunk tenni az elvárásoknak, elsősorban a magunkkal szemben támasztottaknak, hogy erőteljes közösségként lépjük át az új évezred küszöbét.
Helsinki, 1998. március 12.

Új utakon a 10 éves FME

Idei, 2003-as, közgyűlésünkön sokan éreztük úgy, hogy közösségi életünk újabb mérföldkőhöz érkezett. Egyesületünk betöltötte a 10.életévét, amely így önmagában is nagyszerű esemény.
Tíz évvel ezelőtt egy lelkes kis csoport országos szervezetté fogta össze az addig spontánul találkozgató fővároskörnyéki magyarokat. Tíz év! Ez nagyon hosszú idő egy ember, de különösen egy egyesület életében. Lehet, hogy akkoriban a pesszimisták arra gondoltak, hogy a kezdeti lelkesedés szalmalángja ellobban, és csak idő kérdése, hogy mikor oszlik fel a társaság.
Ma elmondhatjuk, hála istennek, tévedtek: az egyesület van, tevékenykedik és életképesebb, mint valaha! Hogy csak a legfontosabbakat említsük: színvonalas műsorokat szerveztünk, neves előadókat láttunk vendégül, beindítottuk az iskolások szervezett magyar nyelvi oktatását, életre hívtuk a magyar gyülekezetet. Mindezekért hála azoknak a tagtársainknak,akik elkötelezetten, lelkesen dolgoztak mindvégig, és azoknak, akik kitartottak.
Gondolunk itt elsősorban azokra a társainkra, akik talán egyszer sem jutottak el rendezvényeinkre, de együvé tartozásukat azzal fejezték ki,hogy mindvégig fizető tagjaink maradtak!
Évfordulónk kapcsán emlékeztünk, számot vetettünk az elmúlt időszakról, és eredményeinkből, de hibáinkból is okulva új erőt meríttetünk az előttünk álló feladatok elvégzéséhez.
Továbblépve eddigi működésünk alapjairól, felhalmozott tapasztalataink segítségével és eddigi sikereinkből kiindulva, ma már azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy megbizható hídként működjünk választott hazánk és az egész magyar nemzet között. Ez a következő tíz év feladata!

Meggyőződéssel hisszük, hogy ennek a feladatnak az elvégzéséhez rendelkezünk nemcsak az elmúlt tíz esztendő tapasztalatával, hanem egy olyan széles tudásskálájú tagsággal, amely képes erre.
Egyesületünk taglétszáma egyre növekszik, tagságunk fiatalodik, vezetőségünk rugalmasabbá, aktívabbá vált. Megnőtt az igény is a tartalmasabb színesebb, gyakoribb közösségformáló rendezvények iránt.
Bel-és külföldön egyaránt olyan kialakult kapcsolatrendszerrel rendelkezünk, ami lehetővé teszi a minőségi programok megszervezését. Anyagi hátterünk is megnyugtató: a megnövekedett taglétszám, valamint az utóbbi két év sikeres pályázatai biztosítják a működést.
Fontosabb partnereink egyben segítőtársaink is: a Nagykövetség, a Kulturális Központ, a Finn-Magyar Társaság, az alppilai gyülekezet. Magyarországon a HTMH, a nagyvilágban pedig a különbözö magyar szervezetek és szövetségek. Mindez persze csak a keret, mert a tartalmat mi, a tagság adjuk, és a lelket is mi leheljük az egyesületi életbe!
Mi adjuk a meggyőződést, a hitet, azt a nemzeti töltést, ami megtart bennünket magyarnak. Ezért kell minél többen lennünk. A közeljövő egyik legfontosabb feladatának tekintjük a további vidéki közösségek megalakulásának segítését, olyan közösségi és kulturális programok szervezését, amelyeken a főváros vonzáskörén kívül élő tagtársaink is minél többen résztvehetnek.
A mérföldkőnél megálltunk, visszatekintettünk, majd továbbléptünk.
-A vezetőség-

ALAPSZABÁLY

1. Név és székhely

Az egyesület neve: Finnországi Magyarok Egyesülete (FME)
Székhelye: Helsinki.
Az egyesület neve finnül: Suomen unkarilaisten yhdistys ry (SUY ry)
Működési területe: Finnország

2. Tevékenység célja

Az egyesület a finnországi magyarok pártpolitikailag független országos szervezete. Célja összefogni a Finnországban tartósan vagy átmenetileg élő magyarokat, öntevékeny lehetőséget biztosítani anyanyelve és kultúrája ápolására, gyakorlására, együttműködni hasonló célú szervezetekkel, valamint állástfoglalni az anyaország határain kivüli magyarságot érintő kérdésekben. A célkitűzés megvalósítására kulturális, tájékoztató, sport, családi és egyéb összejöveteleket, találkozókat, gyűléseket, műsorokat és esteket szervez. A szervezet szükség esetén kiadványokat jelentet meg. A működés feltételeinek biztosítása érdekében a tagok tagdíjat fizetnek, a kitűzött célok érdekében az egyesület - törvényes keretek között és a szükséges engedélyek beszerzése mellett - gyűjtéseket, sorsolásokat és árusításokat rendezhet.

3. Tagság

Az egyesületi tagságnak három formája lehetséges:
-Rendes tag lehet minden Finnországban élő, magát magyarnak valló személy, aki az egyesület szervezeti szabályzatát elfogadja, és fizeti a tagsági díjat. Az egyesület lehetőséget ad arra, hogy a tag egész családjával együtt résztvehessen annak tevékenységében.
-Pártoló tag lehet bármely, a Finnországban élő magyarok ügyeivel foglalkozó egyén, törvényes szervezet, aki vállalja a szervezeti szabályzatban foglaltakat, de szavazati és döntési jog nélkül.
-Az egyesület tiszteletbeli tagnak hívhat meg, rendkívüli elismerést érdemlő, és tevékenységében kiemelkedő érdemeket szerzett egyént. A tiszteletbeli tagot a tagság teljes joga illeti meg. Tiszteletbeli tagságot bármely tag javasolhat, a javaslatot a közgyűlés előtt meg kell indokolni.

4. A tagsági státusz megszűnése

Az egyesület tagja szabad elhatározásból csatlakozhat az egyesülethez, és ugyanígy válhat meg tőle, szándékát írásban bejelentve a vezetőségnek, vagy az elnöknek egyesületi összejövetel keretében szóbeli nyilatkozatának jegyzőkönyvezését kérve. A tagság automatikusan megszűnik, ha a tag két egymást követő évben nem fizette ki tagdíját. A vezetőség kizárhat tagot, ha a tag az egyesülethez nem méltó módon viselkedett vagy megszegte az egyesület alapszabályát.

5. Tagdíj

A tagsági díj összegét évente a mindenkori közgyűlés hagyja jóvá a következő naptári évre. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem kötelesek fizetni.

6. Vezetőség

Az egyesület tevékenységét vezetőség irányítja, amelyet a közgyűlés választ két évre rendes tagjai sorából. A vezetőség a következő tagokból áll:
Elnök, közvetlenül választva
Alelnök
Szervezőtitkár
Pénztáros
Gazdasszony
+2 vezetőségi tag
Ezeken kívül a közgyűlés még két póttagot is választ.
A vezetőségi tagok legfeljebb három egymásutáni kétéves ciklusra választhatók ugyanabba a tisztségbe. Valamely vezetőségi tag akadályoztatása vagy lemondása esetén a szükséges feladatokat az erre felkért póttag látja el, addig amíg a következő közgyűlés új vezetőségi tagot választ. A vezetőség az elnök, vagy annak akadályoztatása esetén az alelnök összehívására ülésezik. A vezetőség ülését abban az esetben is össze kell hívni, amennyiben ezt a vezetőség tagjai közül legalább hárman kérik. A vezetőség döntésképes, ha a fele a tagoknak és az elnök vagy az alelnök van jelen. A vezetőségi ülésekről jegyzőkönyv készül. Ha a vezetőség tagjainak legalább az l/3-a úgy kívánja, a tárgyalt ügyet a közgyűlés elé kell terjeszteni, de nem olyan ügyet, amelyben kizárólag a vezetőség dönthet a törvények szerint.

7. Aláírási jog és nyelvhasználat

Hivatalos eljárási vagy aláírási joggal rendelkezik az elnök vagy az alelnök, valamint elnöki megbízásra a szervezőtitkár és pénzügyi dolgokban csak a pénztáros.
Az egyesület használati nyelve a magyar, hivatalos kapcsolataiban a finn.

8. Költségvetés

Az egyesület költségvetése naptári évenként történik.
A könyvelést, a költségvetést és a pénzügyi beszámolót legkésőbb 3 héttel az közgyűlés időpontja előtt kell megadni a költségvetési ellenőröknek. A költségvetési ellenőrök véleményt adnak az ellenőrzésről a közgyűlés időpontja előtt legkésőbb két héttel. Az ellenőr nem lehet vezetőségi tag. Az ellenőrök csak a közgyűlésnek tartoznak felelőséggel.

9. Működési szabályzat A vezetőségi tagok, a póttagok és az egyesületi szervek működésének más, az alapszabályban nem megfogalmazott szabályait, és a teljesítendő feladatok részletes leírását az "FME Működési Szabályzata" című dokumentum tartalmazza.
-A működési szabályzat az alapszabálytól különálló dokumentum.
-A működési szabályzat nem tartalmazhat az Alapszabály rendelkezéseivel ellenkező szabályokat.
-A működési szabályzatban változtatásokat csak egy döntőképes vezetőség, vagy a közgyűlés eszközölhet.
-A működési szabályzatot minden vezetőségi tagnak és póttagnak ismernie kell.
-A mindenkori vezetőség felelős azért, hogy a működési szabályzatot ismertesse a tagsággal és az könnyen elérhető legyen minden egyesületi tag számára.
-A mindenkori vezetőségnek kötelessége ellenőrizni hogy az egyesületi munka az alapszabállyal és a működési szabályzattal összhangban történik.

10. Közgyűlések

Az éves közgyűlést legkésöbb március végéig kell megtartani.
A meghívót a közgyűlés előtt legkésőbb 14 nappal kell postázni a napirenddel és a melléklettel együtt.
A közgyűlésen minden rendes tagnak és tiszteletbeli tagnak egy szavazata van. Szavazás esetén egyszerű többség dönt, egyenlő szavazat esetén az elnök szavazata dönt, azonban nem személyi választásnál, amikor új szavazás tartandó.
Bármely tag legfeljebb három távollevő tag szavazatát adhatja le írásbeli megbízólevél felmutatásával.
A közgyűlés döntőképes, ha a tagságnak legalább 10%-a jelen van.

11. Közgyűlések összehívása

Az egyesület közgyűlését a vezetőség hívja össze.
Rendkívüli közgyűlés összehívható, ha a közgyűlés vagy a vezetőség így dönt, vagy ha a tagság tizedrésze irásban igényli. A tag szavazatát megbízólevéllel átadhatja egy másik tagnak, amennyiben akadályoztatott a részvételben.

12. Éves közgyűlés

Napirendjének a következőket kell tartalmaznia:
Napirendjének tartalmaznia kell a következőket: 1./ A közgyűlés megnyitása
2./ A közgyűlés elnökének, titkárának, jegyzőkönyvi ellenőrének és szavazatszámlálójának megválasztása
3./ A közgyűlés szabályszerűségének és határozatképességének megállapítása
4./ A napirend jóváhagyása
5./ A költségvetés, pénzügyi beszámoló és a pénzügyi ellenőrök jelentéseinek megtárgyalása. Az éves tevékenység értékelése
6./ Felelősség-felmentési döntések
7./ A tárgyévi működési terv jóváhagyása. A költségvetési és kiadási tervezet, valamint a tagságí díjak megállapítása
8./ Kétévente az új vezetőségi tagok és póttagok megválasztása, valamint évente a megüresedő vezetőségi teendőkbe új tagok és póttagok megválasztása
9./ Két költségvetési ellenőr és egy pótellenőr választása
10./ Pártolótagok és tiszteletbeli tagok jóváhagyása
11./ Más, egyéb ügyek
12./ A közgyűlés bezárása

13. Alapszabálymódosítás és az egyesület feloszlatása

Az egyesületi szabályzat megváltoztására vagy az egyesület megszüntetésére csak a közgyűlésen van lehetőség. A közgyűlésre kiküldött meghívóban a szabályzatmódosítást, vagy a feloszlató javaslatot ismertetni kell.
Legalább 2/3-os szavazattöbbség szükséges a szabályzat megváltoztására vagy kiegészítésére. Az egyesület feloszlatását csak két egymást követő közgyűlés határozata alapján lehet végrehajtani. Mindkettőn 2/3-os szavazattöbbség szükséges a határozat érvényességéhez. A két közgyűlés közül az elsőnek éves közgyűlésnek kell lennie. A második rendkívüli közgyűlés az előző gyűlés után legalább 3, de legfeljebb 6 hónapra tűzhető ki. Ezen közgyűlésnek - mely a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes - csak egyetlen tárgya lehet, a feloszlatás kérdése, beleértve az egyesület vagyonának és irattárának sorsát is. A vagyon csak a közgyűlés által elfogadott jótékonysági célra fordítható.

14. Egyéb

Minden egyéb kérdésben a Finnországban mindenkor érvényben lévő egyesületi és egyéb törvények rendelkezései mérvadók.

Lap tetejére
Ha bármilyen megjegyzésed, ötleted van a honlappal kapcsolatban, akkor írj nekem!