|
 „Ha egy kataklizma következtében minden tudományos ismeretünk elpusztulna, és az elkövetkező nemzedékek számára csak egyetlen mondatot közvetíthetnénk, melyik kijelentés tartalmazná a legtöbb tudományos információt a legkevesebb szóban? Gondolom, hogy ez az atomisztikus elmélet lenne (vagy az atom ténye, nevezzék, ahogy akarják), miszerint minden test atomokból áll – apró részecskékből, amelyek állandóan mozognak, vonzván egymást, ha kis távolságra vannak, és taszítván egymást, ha egymásba zsúfoltak. Látni fogják, hogy ebben az egyetlen mondatban, egy kis képzelőerő és gondolkodás ráfordításával hihetetlen mennyiségű információt találunk a világról.”
Richard Phillips Feynman
Az a gondolat, hogy minden test – bármilyennek is tűnjék: szilárdnak vagy képlékenynek, bármilyen halmazállapotban is legyen – számtalan igen apró részecskéből van felépítve, tehát az, hogy az anyagnak szemcsés és lyukacsos szerkezete van, több mint kétezer éves, az ókori görög filozófia kimagasló egyéniségeinek, Leukipposznak és tanítványának, Démokritosznak a zseniális megsejtése.
>>A teljes írás a címre kattintva olvasható>>
…Periódusos rendszerével Mengyelejev nemcsak a periódusos törvényt fedezte fel és igazolta, hanem megalkotta a kémiai elemek zárt rendszerét. Bizonyosak lehetünk abban, hogy nem marad ki egy fel nem fedezett elem sem, új elemek csupán a táblázat folyatásaként fedezhetők fel.
Gyakorlati haszna mellett a rendszernek elvi jelentősége is van, ami a 19. század második felében jelentett különösen újat, ugyanis az akkor uralkodó szemlélettel ellentétben – miszerint minden elem atomjai merőben különböznek a többi elemekéitől –, feltárta az elemek között fennálló összefüggéseket. Előkészítette az atom közelebbi mibenlétének megismerését.…
>>A teljes írás a címre kattintva olvasható>>
 …Ezek alapján Rutherford 1911-ben megfogalmazott egy új atommodellt. Az elektronokat és pozitív részecskéket tartalmazó kompakt atomelképzelést elvetette, és a következő alapgondolatokon nyugvó modellel helyettesítette:
I. Az atomnak megközelítőleg egész tömege egy nagyon kisméretű (az egész atom átmérőjének kb. százezrednyi része) pozitív töltésű magban összpontosul.
Az atomok átmérője 1Å (10–8 cm) körüli. Ennek százezred része: 0,00001Å (10–13 cm).
II. A mag körül aránylag nagy távolságra keringenek az elektronok.
III. A magban levő pozitív töltések száma (elemi töltésekben kifejezve) megegyezik az illető elem rendszámával; ennek megfelelően a mag körül keringő elektronok száma is ugyanennyi. (Normális körülmények között az atom elektromos szempontból semleges!)…
>>A teljes írás a címre kattintva olvasható>>
…A matematika történetének évezredeken át egyik legnépszerűbb feladata volt a kör négyszögesítése, vagyis olyan négyzet szerkesztése, melynek területe egy adott r sugarú kör πr2 területével egyenlő. A kör kiegyenesítése olyan szakasz megszerkesztését jelenti, amelynek hossza adott r sugarú kör 2πr kerületével egyezik meg. Mindkét feladat visszavezethető az egységnyi szakaszból a hosszúságú szakasz megszerkesztésére. Ez csak körzővel és vonalzóval végezhető el. Ez a tény abból következik, hogy a π egy ún. transzcendens szám, azaz nem lehet egyetlen, egész-együtthatójú algebrai egyenletnek a gyöke sem. Ezt Lindemann német matematikus mutatta ki 1882-ben.…
>>A teljes írás a címre kattintva olvasható>>
|
