Archívum
- április, 2018
- március, 2017
- október, 2016
- augusztus, 2016
- július, 2016
- április, 2016
- március, 2016
- január, 2016
- november, 2015
- szeptember, 2015
- július, 2015
- június, 2015
- május, 2015
- március, 2015
- február, 2015
- december, 2014
- október, 2014
- szeptember, 2014
- július, 2014
- június, 2014
- április, 2014
- március, 2014
- december, 2013
- szeptember, 2013
- július, 2013
- június, 2013
- március, 2013
- december, 2012
- szeptember, 2012
- június, 2012
- március, 2012
- december, 2011
- szeptember, 2011
- június, 2011
- március, 2011
- december, 2010
- szeptember, 2010
- június, 2010
- március, 2010
- december, 2009
- szeptember, 2009
- június, 2009
- március, 2009
- február, 2009
Az oldal tartalma |
![]() |
![]() |
![]() |
Az aradi nap című vers az 1849. október 6-i fájdalmas események emlékére íródott. A költemény szerzője Lévay József (1825–1918), aki 1848–49-ben a Hivatalos Közlöny újságírója volt, a szabadságharc után sokáig bujkált, majd Pesten Bátor Miklós álnéven írt és közölt verseket. Ezzel a költeményével kapcsolatban azonban – érthető okokból – a kiegyezés utánig, egészen 1870-ig megőrizte névtelenségét. Az aradi vértanúkról szóló ének azonban ponyvanyomtatványok példányain terjedt, és műdalként szinte a teljes magyar nyelvterületen ismertté vált. A vers első nyomtatott példánya, melyen még nem szerepelt a szerző neve, 1875-ből ismert. Az itt közölt Kisütött a késő őszi nap sugára… című dalt Együd Árpád somogyi gyűjtéséből idézzük föl.
Kisütött a késő őszi nap sugára…
Pálffy János: A hóhérinas – Zúg az őszi szél
Benedek Elek:
– Liszt Ferenc magyarsága (Vasárnapi Ujság, 1886. augusztus 8.) – Lakatos István: Liszt Ferenc Kolozsváron
*440 éve, 1571-ben Gyulafehérváron választották Erdély fejedelmévé;
Bíró Vencel: Báthory István fejedelem – Két emléktábla Bisztray Gyula: A kolozsvári Báthory-egyetem
Szilágyi Sándor: Buda visszafoglalása – A hadjárat célja és az első győzelmek
|