Mostani számunkban – az eddigiekhez hasonlóan – az elektronikus folyóiratokból egy olyan cikket ajánlunk a Tisztelt Olvasónak, mely a „Hogyan tanítsuk” kérdéshez ad támpontot.

Horváth Anna: Tanítóversek az anyanyelvi órán
Anyanyelv-pedagógia  2012. évi 3. száma

http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=414

Horváth Anna tanulmányában a tanítóversek anyanyelvi órákon történő felhasználásáról közöl tanulmányt. A szerző az 5-9. osztályban használható – nem szépirodalmi – olyan verseket közöl, melyek tanulássegítő eszközként a felidézés és a memorizálás folyamatát segítik elő.

A dolgozat bevezető, elméleti megalapozottságot biztosító része az emlékezetbe vésésről, a memória részeiről, a hosszú távú memória deklaratív és procedurális tartalmáról, a memorizálás mikéntjéről szól.

A memorizálás élményszerűségét a tanítóversek jelentős mértékben elősegíthetik, a képszerűség által nem csak a felidézést, hanem a nehezen befogadható tananyag elsajátítását is könnyebbé teszik.  A tanítóversek alkalmazására a XVI-XVII. század óta találhatunk példát: a világföldrajz tanításához, a teológiához és a matematika témaköréhez is készültek különböző strófák. A diákok által írt iskolai hexameterek a XX. században lettek ismét népszerűek (”Glicerint kevert kovával /Rettenetes pléhpofával” – jellemezték Nobelt.)

A tanulást a vers által keltett érzelmek, asszociációk, a vers ritmusa, ríme, és a versben megfogalmazott történet egyaránt segítheti. A versek a tananyagról olvasott ismeretek közvetítésén kívül alkalmasak az ismeretek továbbalakítására, kiegészítésére, új versek alkotására – ez által a kreativitás fejlesztésére is. A tanítóversek alkalmazása során a különböző tanulási stratégiákat együttesen lehet alkalmazni úgy a vizuális, mint az auditív beállítottságú gyereknek. A tanítóversek egyik típusa a szemléltető vers, amely az új fogalmak kialakításakor, az ismeretelsajátítás során alkalmazható.  Másik típusa az ismeretet tanító vers, amely az új szabályt, az új fogalom megkülönböztető jegyeit fogalmazza meg.

A tanítóversek mindkét típusa alkalmas egyéni, frontális, páros és csoportos munkaformára.

A dolgozat második része a tanítási órákon alkalmazható szellemes, gyakorlati példákat sorol fel: többek között a hangulatfestő, hangutánzó szavak, a számnevek, a minőségjelző, az igeidők, írásjelek, nyelvtípusok tanításához.

Horváth Anna tanulmánya a tanítóversek alkalmazásához ad nagyszerű ötleteket, s egészen biztos, hogy nem csak alkalmazásra, de alkotásra is buzdítja a kollegákat.

Gedeon Márta: Maruszki Judit: Szó, ami szó
Magyar-angol tematikus szólástár (Hungarian Idioms by Topic)
Akadémiai Kiadó, 2012. 215 oldal

A magyar nyelv gyakran használt szólásait tartalmazza Maruszki Judit nemrég megjelent tematikus szólástára. A könyv nagy segítség a magyart mint idegen nyelvet tanító tanárok, a nyelvvizsgára készülő diákok és a magyar nyelvet kb. B2-es szinten beszélő nyelvtanulók számára. A hiánypótló munka legfőbb érdeme azonban az, hogy az idiómák, szólások magyarázatán, angol jelentésén és a használatukat jól tükröző példamondatokon túl – a megtanulásukhoz, begyakorlásukhoz nélkülözhetetlen feladatokat is tartalmaz.
Az egy-egy nagyobb tematikus egységben (testrészek, helyek, tárgyak, fogalmak, természeti jelenségek, állatok, növények) szereplő idiómák kulcsszavuk szerint betűrendbe szedve jelennek meg a könyvben. Például a világ címszónál a következő állandósult szókapcsolatokat, szólásokat találjuk: a világért sem; a világ minden kincséért sem; egy világ dől össze valakiben; kicsi a világ; ki lehet kergetni valakit a világból valamivel; mióta világ a világ; nem a világ vége; rajta a világ szeme; világgá kürtöl valamit; világot lát; világra jön. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy olyan szólásokról van szó a könyvben, amelyeket az anyanyelvi beszélő állandóan és természetesen használ, de a nyelvünket idegen nyelvként elsajátító tanulóknak eddig nemigen volt módjuk szisztematikusan gyakorolni. Ez a könyv lehetővé teszi az idiómák megértését és begyakorlását is. A példamondatokhoz a szerző az internetes sajtót és a beszélt nyelvet hívta segítségül, hogy „a nyelvtanuló a lehető legaktuálisabb nyelvi környezetben találkozzon az idiómákkal”.
Az egyes fejezetek végén olyan feladatokat találunk, melyek álta­lában egyéni és csoportos munkára egyaránt alkalmasak. Érdekesek, sokszínűek a gyakorlatok: szólások és szituációk párba állítása, a szó­lás helyes jelentésének megtalálása, a szólás kulcsszavának a keresése, a szituációba illő idióma kiválasztása, a körülírásnak megfelelő idióma megadása, szleng szavak és köznyelvi megfelelőik stb.
Nekem, mint a magyart idegen nyelvként tanító tanárnak leghasznosabbaknak a szövegértéshez kapcsolódó feladatok és a B1, B2, C1 szintű, a helyzet leírását és a felhasználandó idiómákat megadó  szerepjátékok tűnnek (pl. C1 szint. Szituáció: Egy házaspár kibérel egy szállodai szobát. Hívatják a szállodaigazgatót, mert beázik a plafon, a víz az ágyukba csöpög, és a légkondícionáló sem működik. Felhasználandó idiómák: kiveri a balhét; öröm az ürömben; ép ésszel felér; gőze sincs vkinek vmiről; benne van a pácban; egy szó mint száz; pert akaszt vkinek a nyakába; csorba esik vmin; állja a cechet; szóhoz jut; se vége, se hossza; fogas kérdés).  
A tizedik fejezet címe: Bedobjuk a mélyvízbe. Összefoglaló feladatok. Jogos a cím!
Az összes szólást tartalmazó Mutató és az önálló munkát is lehetővé tevő Megoldókulcs zárja a kötetet. Melegen ajánlom a könyvet minden magyartanár (magyar mint idegennyelv-tanár) kollégámnak és diákjainknak!

Málnási Ferenc: Kádár Annamária: Mesepszichológia

Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban
Tíz EQ-fejlesztő mesével!
Kulcslyuk Kiadó, 2012.

„Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és – ami még fontosabb! – a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani…” Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk.

>> a recenzió folytatása >>

Lengyel Ferenc: Műmese

(Nagy mesterművekhez írt kis mesék. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010.)

Szokatlan könyv – nem a rendkívüliség jegyében, hanem az eredeti ötlet megvalósulásának látványa miatt. A Nemzeti Tankönyvkiadó
által megjelentetett gyűjteményt egyfajta ötletes, kedves és tanulságos újszerűség jellemzi. Akár hagyományteremtő szándéknak is nevezhető újdonság.

A hagyományteremtés Lesznai Anna kezdeményezésére kezdődött, Meseszövés címmel (ez a kiadvány ma is megtalálható a Nemzeti Tankönyvkiadó honlapján), ezt követte a második pályázat, a Képek krónikása (a Mátyás-emlékév kapcsán), majd a harmadik meseíró pályázat, a legújabban megjelent kötettel, mint szép eredménnyel. Benne a meseíró képzeletnek egyetlen részlet szabott határt: a festmény, amelyhez kapcsolódnia kellett a kitalált történetnek.

>> a recenzió folytatása >>

Dr. Málnási Ferenc:

Magyar Zoltán: Mátyás király Körösréven
Géczi Hegedűs Sándor történetei
Kiadja a Pro Rév Egyesület
Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2012.

Nagy örömmel vettem kézbe volt kedves tanítványom, HasasJános, a Pro Rév Egyesület elnöke ajándékát, hiszen fiatal magyartanárkéntrévi diákjaimmal mi is gyűjtöttük a Tündérvárról, a Pan Kati kútjáról, a Révi cseppkőbarlangról szóló mondákat. 1990 után a Hasas János szerkesztette Révi Magazin folyóiratban már nyomtatásban is olvashattuk Géczi Hegedűs Sándor mondáit és meséit. (Úgy emlékszem, hogy Miklós fia iskolai füzetében ma is ott lapulnak a révi mondák.)

>> a recenzió folytatása >>

1. Szeptemberi  számunk tartalmát lásd az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzék 2012-ben
2. Az elmúlt évek anyagai az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzékekben találhatók