Fried István: Magyar irodalomtörténet németeknek – németül
Geschichte der ungarischen Literatur
(Walter de Guyter, Berlin, 2013)

Egy efféle könyv kiadása már igen időszerű volt. A bécsi és a berlini (Humboldt) egyetem hungarológusokat is képez, nemcsak másod- és/vagy harmadgenerációs magyarok leszármazottait, hanem olyan osztrákokat és németeket, akiket valamilyen okból szerfölött érdekel egy, a XIX. században még romantikusnak, „egzotikus”-nak, a pusztaromantikával jellemzettnek vélt irodalom, de amely a XX-XXI. században, Márai olasz és német – igen hangos – sikerét követően az élő szerzők könyveire koncentrál, részben közép-európaiságuk miatt, részben azért, mert a németekéihez hasonló problémák másképpen, más intonációval szólalnak meg. Az utóbbi évtizedek a legjelentősebb magyar írók számára meghozták a legfontosabb nemzetközi díjakkal mért elismerést, és együtt szerb, horvát (emigráns) szerzőkkel, de lengyelekkel és csehekkel is a közép-európaiság színeváltozását prezentálja egy sokszínű, kísérletező magyar írásbeliség. Talán az sem ismeretlen, hogy a német nyelv és fordításirodalom a XVIII. század vége óta olykor hatásos, olykor kevésbé hatékony közvetítéssel szolgálta a magyar- és a német nyelvű irodalmak cseréjét, ezen keresztül a különféle nyelvű kultúrák egymáshoz közel hozását. Magyarországon a német nyelvű irodalom sosem volt idegen, s az egykori Monarchiában a magyar művelődés fontos tényezője volt a manapság sokszor hivatkozott közép-európai művelődésnek.

>> A teljes recenzió >>

Gedeon Márta: Navracsics Judit: Egyéni kétnyelvűség
Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Alkalmazott nyelvészeti mesterfüzetek 03
Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged 2010 (112 oldal)

Az egyéni kétnyelvűség kérdése egyre több embert érint. A rendszerváltozás és az Európai Unióhoz való csatlakozás (a gyors információ áramlás, a külföldi munkavállalás, a nemzetközi migráció, a nagyobb mobilitás, az egyetemi ösztöndíjak széles spektruma, stb.) tág teret nyújt a második, harmadik, sőt többedik idegennyelv magas szintű elsajátításához. Azonban nem csupán a fenti tények és a legújabb technikai lehetőségek hatnak a kétnyelvűségre, hanem elsősorban a kisebbségi nyelvek újraéledése, a nagyobb mobilitás következtében egyre szaporodó vegyes házasságok (ha egyáltalán házasodnak még az emberek...), és a peregrináció ismét divatossá válása is

>> A teljes recenzió >>

1. Júniusi számunk tartalmát lásd az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzék 2013-ban
2. Az elmúlt évek anyagai az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzékekben találhatók