Az oldal tartalma Nyomtatás
  •      Szőke Anna (Újvidék): Óvodai gyermekszínjátszásunkról
  •      Málnási Ferenc (Kolozsvár): „Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz…”
  •      Bulátko-Lupkovics Erika (Toronto): Kultúra és hagyomány a hétvégi magyar nyelvű iskolában
  •      Illés-Molnár Márta (Németország): Magyarország az Árpád-korban

 

 Szőke Anna (Újvidék) Óvodai gyermekszínjátszásunkról  (Módszertani segédanyag óvónőknek)

 

Immár tizenkettedik alkalommal szervezzük és tervezzük sajátos nevelési igényű színjátszó találkozónkat. Szebbnél szebb pillanatok, találkozások értek bennünket. Rádöbbentünk végre, hogy valamennyiünk személyisége különböző, sokszínűek, sokfélék vagyunk, és ez egyben sokféle értéket is jelent. A zsűri véleménye is szubjektív. Az elemző személy saját véleményét tükrözi, amely mögött tapasztalat, tudás húzódik meg. Ugyanakkor véleményük és sokunk véleménye homlokegyenest ellentétes is lehet. Példaként hozom fel a temeriniek Lúdas Matyi c. előadását, amelynél egyszerre két háttér van jelen a színpadon. Mindkét színteret kihasználták, az események alakulásának megfelelően tudták belakni. Ez az előadás szerepelt a Dél-Bácskai Óvodás Színjátszó Szemlén is. Professzor Emil Kamenov külön dicséretben részesítette ezért őket, s a csókai bírálóbizottság véleménye is megoszlott a díszletet illetően 2 : 2 arányban.

>>a teljes cikk>>

 

Málnási Ferenc (Kolozsvár) „Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz...” (Módszertani bemutató)

Volt egyszer, hol nem volt… – kezdhetném e meseindító szavakkal is, mert a 130 éve született (és 75 éve elhunyt) Móra Ferenc volt az a magyar író, aki talán legtöbbet tett gyermekirodalmunk megteremtéséért, talán Benedek Elekkel, a mi Elek apónkkal mérhető össze. Az anyanyelv szépsége, a képzelet játékai, a jókedv gyöngyözése, a szomorúság fájdalma akkor lesz igazán művészetté Móránál, amikor a gyermekeknek írt.
Betűország virágoskertjéből (gondoljunk a Zengő ABC, a Hogyan tanultam meg írni? soraira) az idősebb nemzedék nagy része még Móra tanár úr tankönyveinek segítségével indult el az elemiből az életbe. Az aranyszőrű bárány (első irodalmi sikere), Dióbél királyfi, Öreg ember, öreg fa, Bölcs Palkó, Csiribiri Birike, Csengő barack, Mindennapi kenyerünk mellett a nagyobbaknak a Kincskereső kisködmön, a Rab ember fiai, a még nagyobbaknak az Aranykoporsó ma is az egyik legkedvesebb, legolvasottabb műve, az unokák után a dédunokák nemzedéke számára is.

>>a teljes cikk>>

 

Bulátko-Lupkovics Erika (Toronto) Kultúra és hagyomány a hétvégi magyar nyelvű iskolában

Iskolánk minden tanévben 30 szombaton át oktatja a gyerekeket. A fog­lalkozások 9-től 12:30-ig zajlanak 4–14 éves korú gyermekek számára. Elő­ze­tes nyelvismeret kívánatos, de nem feltétlenül szükséges, mindenkit szívesen látunk. Az iskola működésének második évében 34 gyerek iratkozott be. Az is­kolaszék egy csoportként kezel bennünket: egy terem áll rendelkezésünkre, egy felelős oktatóval és esetenként önkéntes segítőkkel. A foglalkozások meg­tervezése és kivitelezése az én feladatom (szabad kezem van…).    

>>a teljes cikk>>

 

Illés-Molnár Márta (Németország) Magyarország az Árpád-korban

TANTÁRGYI ISMERETKÖRÖK:
– történelem, magyar nyelvtan, magyar irodalom, művelődéstörténet, földrajz

KOROSZTÁLY:
– középiskolai szakasz 5–6. osztály

AJÁNLOTT ÓRASZÁM: 12 óra

>>a teljes cikk>>

 

 

 

 

1. Márciusi számunk tartalma (lásd február és március az Archívum rovatban)

    * Unti Mária: Anyanyelvünkről
    * Gedeon Márta: Gondolatok a magyar nyelv tanításáról
    * Lajtaváriné Benedek Zsuzsa: NYELVTANULÁS – JÁTÉK – KÜZDELEM
 
2. Júniusi számunk tartalma (lásd június az Archívum rovatban)

    * Réz Anna (Brazília): Magyarul beszélni nem káros, a gyermekünk javára válik
    * Réz Anna (Brazília): Játékos nyelvgyakorlatok
    * Ruppertné Hutás Kinga (Győr): Tanítási tervezet
    * eMagyarul