Az oldal tartalma Nyomtatás

 

  • Szentkirályi Csaga: A Stockholmi Magyar Ökumenikus Önképzőkör 35 esztendejének rövid története
  • Réz Anna: A magyar nyelv São Paulóban


Szentkirályi Csaga
(Svédország) A Stockholmi Magyar Ökumenikus Önképzőkör 35 esztendejének rövid története

Az Önképzőkört 1974-ben alapította Koltai Rezső ( a magyar protestáns gyülekezet lelkésze), Vánky Anna, Vánky Farkas és Kellner Júlia. Abból az igényből született, hogy  tartsuk életben a magyar kultúra, elsősorban az irodalom és néprajz hagyományait. Harmincöt éve minden hónap utolsó szerdáján – kivéve a június-augusztus és december hónapokat – tartottuk/tartjuk összejöveteleinket a stockholmi Magyar Házban. Az előadók kezdetben majdnem kizárólag az egyesület  tagjai voltak, itt meg kell említenem elsősorban a fent nevezett alapítótagokat, majd Szente Imrét, Veress Zoltánt, Veress Magdolnát, Mokos Imrét  és Mokos Magdát. Később egyre több kívülállót kértünk fel, hogy tartson előadást.  Így az irodalmi, néprajzi, történelmi tárgyú előadások mellett egyre gyakoribbak lettek a természettudományi és számítástechnikai előadások, a nagyon népszerű és sikeres zenei tárgyú előadások és a vetítettképes útibeszámolók. A harmincöt év folyamán nagyon sok jeles költő, irodalomtörténész, szociológus adott elő szerda esténként, akik vagy az Önképzőkör táborába jöttek, és táborozás előtt még sikerült egy rendkívüli  előadást szerveznünk a Magyar Házban, vagy más alkalomból tartózkodtak Stockholban és szívesen adtak elő a  mi estjeinken.

 

>>a cikk folytatása>>

 

Réz Anna (Brazília) A magyar nyelv São Paulóban

Mielőtt rátérnék a kolónia lehetőségeire, egész röviden vázolom a helyet ahol élünk, s ami erősen befolyásol még a magyar nyelv használatában is. São Paulo Dél-Amerika legnagyobb városa s a világ legnagyobb városai között van, rengeteg bajjal megáldva.
A közlekedés és a forgalom borzalmas, a közbiztonság gyenge, a lég-szennyeződés nagyon nagy, és a távolságok óriásiak. Mi magyarok szétszórva lakunk ebben a nagy várostengerben. Viszont a brazil nép nagy szeretettel fogadta a menekült magyarokat, és sokak számára mindez a lehető leggyorsabb beolvadásra biztatta a családokat.
Valamikor régen elég sok magyar lakott São Paulóban, és volt is min-denféle segítség. A magyar kormány egy elemi iskolát tartott fenn, és a bencés szerzetesek szép Szent István templomot építettek, ahol minden vasárnap volt magyar mise. Ez mára már mind megszűnt.
A Segélyegylet az egyetlen régi egyesület, amely még ma is fennáll. 2000 családcímet tartanak nyilván, és sok családnak küldenek havi értesítőt. Egy öregotthont is fenntartanak, ahol jelenleg sajnos csak 2 magyar és 10 brazil idős él.

>>a cikk folytatása>>





1. Márciusi számunk tartalma (lásd február és március az Archívum rovatban)
    * Lajtaváryné Benedek Zsuzsanna (Argentína): Hétvégi iskola Buenos Airesben
    * Pathy Lívia – Seper Judith (Ausztria): A magyar nyelv oktatása Dél-Burgenlandban
    * Illés-Molnár Márta (Németország)  Magyar Iskolák Németországban – 2008.  A „Németországi
    * Magyar mint Származási Nyelv Kerettanterv“

 
2. Júniusi számunk tartalma (lásd június az Archívum rovatban)
    * Veréb Ilona: Partneriskolai kapcsolatok a Lévay József Református Gimnázium, Miskolc és a          Kétnyelvű     Szövetségi Gimnázium, Felsőőr/Oberwart, Burgenland/Ausztria között
    * Stuber György: Magyar otthon és iskola