Az oldal tartalma PDF Nyomtatás E-mail
  • Mészáros István, egyetemi tanár: Káptalani iskolák a XII – XIV. században
  • Borbély Károly, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: A művészet lelket – jellemet formáló tanítás
  • Dr. Varga Józsefné PhD, egyetemi docens: „Karácsony felé”
  • Kovátsné Németh Mária , Eo. professzor: A hatékony tanulást elősegítő módszerek
  • Lampert Bálint, tanársegéd: Magyalos tanösvény alprojekt

 

Mészáros István: Káptalani iskolák a XII – XIV. században

Az István király és munkatársai által elgondolt állami és egyházi intéz-mények, s ez utóbbiak keretében az iskolák a XII. század elejére a maguk teljességében kialakultak, megerősödtek, működésük hatósugara ekkor már átfogta az ország egész területét. A tíz püspökség mellé tizenegyedikként létrejött a zágrábi püspökség is, amelyet Szent László alapított 1092-ben, a bihari püspökség székhelyét pedig Váradra helyezte. Megszilárdult a falusi és városi települések plébániáinak szervezete, a püspökök, illetőleg a káptalanok irányítása alatt. Gyarapodott a kolostorok száma is. A káptalani és kolostori könyvmásoló műhelyek a könyvek sokaságát másolták a székesegyházak, a kolostori és plébániai templomok számára. A XII. század elejére a hazai klerikusok zöme már a magyar föld szülötte, nagy részük már hazai iskolákban szerezhette képzettségét.

>>a teljes cikk>>

 

Borbély Károly: A művészet lelket – jellemet formáló tanítás

Minden emberélet valamilyen személyes lenyomata a léleknek. Az alkotás az élet egy vagy éppen több rétegének anyagba rögzült és a befogadóban új valóságot öltött létezési módja, ami e formájában érzelmeket indukál, asszociációkat éleszt bennünk. Megjeleníti az érzéseket, s megmutatja azt, amit a szavakkal nem lehet elmondani. Mi most mégis megpróbáljuk megközelíteni a magunk módján, de igyekszünk meghagyni neki azt az életteret, amelyben szabadon kibontakozhat a maga végtelen gazdagságában, mindannyiunk lelkében.  

>>a teljes cikk>>

Dr. Varga Józsefné: „Karácsony felé”

A ködös, nyirkos november végi és a sötét, hideg decemberi napok egyre türelmetlenebbül megérlelik bennünk a fény, a melegség utáni vágyat. Ez idő tájt a gyerekek magatartásán is éreződik valami nyugtalan várakozás. Diákjaink hullámzó hangulatát, nyugtalanságát, fáradékonyságát okozhatja a tanév több hóna¬pos megterhelése, és a korán ránk köszöntő sötétség nyomatszó hatására ők is megnyugvásra, az otthon fenyőillatú békéjére és pihenésre vágynak. Az adventi várakozást örömtelivé, a türelmetlen vágyakozást lelki feltöltődéssé, az ünnepre való készülődést teljesebbé teheti a költészet.

 

>>a teljes cikk>>

 

Kovátsné Németh Mária: A hatékony tanulást elősegítő módszerek

Minden generáció számára új feladat, hogy a következő generációnak megfelelően adja tovább az adott korszak kultúrkincsét, azokat a normákat, szabályokat, melyek az emberi életvitel megőrzéséhez szükségesek. Ezt a tevékenységet jól szolgálta évszázadokon keresztül a tanítás, ami magában foglalta a tanár és tanuló tevékenységét.
A XX. század második felében a tanítás kifejezés helyett inkább az oktatás szóhasználat terjedt el. A szakirodalom a tanítás, tanulás egységét (Nagy Sándor, Réthy Endréné), a célirányos és a tanuló tudatos aktív tevékenységét (Báthory, 1992) értette alatta. A gyakorlatban elsősorban az oktatás hétköznapi értelmezése terjedt, vagyis az információ, az ismeret, a tudás elsajátíttatása.

>>a teljes cikk>>

 

Lampert Bálint: Magyalos tanösvény alprojekt

„Nézd, jó istenem: odaadtad a jóságot, a szeretetet és a békességet, de nem érnek vele semmit angyaltársaim, amíg az emberek szíve zárva van. Add nekem az erdőket, és én majd megnyitom velük az emberek szívét.”
(Wass Albert)


Erdőbarát szemlélet és a megoldani kívánt problémák
Az erdőbarát szemlélet kialakulásához nélkülözhetetlen az erdőben való túrázás. Eleve az erdőnek, ennek a rendkívül összetett és izgalmas rendszernek a megismertetése, megszerettetése csupán tantermi foglalkozások, könyvek, internet segítségével elképzelhetetlen, hiszen a tölgyfaág nem azonos a tölgyfával és a tölgyerdőt ábrázoló kép sem azonos a tölgyerdővel.

>>a teljes cikk>>

 







1. Márciusi számunk tartalma (lásd február és március az Archívum rovatban)
* Kovátsné Németh Mária: Apáczai európaisága és magyarsága
* Réthy Endréné: A tanítás-tanulás hatékony szervezése
* Bábosik István: Az Európai Unió emberképe, és ennek pedagógiai konzekvenciái

2. Júniusi számunk tartalma (lásd június az Archívum rovatban)
* Albert Sándor (Komárom): Milyen a jó iskola?
* Ritter Andrea (Győr): A pedagógusszerep vált(oz)ásai
* Szőke Anna (Újvidék): Az azonosságtudat fogalma és a nevelés tárgykörének egybefonódása
* Szilágyi István (Eger): A játéktevékenység alkalmazásának lehetőségei a pedagógiai munkában

3. Szeptemberi számunk tartalma (lásd szeptember az Archívum rovatban)
*  Kovátsné Német Mária (Győr): Beköszöntő
* Mészáros István (Budapest): A magyar iskoláztatás kezdetei
* Péntek János: (Kolozsvár): Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég?
* Gedeon Márta (Varsó): Gondolatok a humor szerepéről a nyelvtanításban