Nyári ünnepeink, népszokásaink

Június – Napisten hava

Június 8. Pünkösd

Pünkösdi népszokások

Pünkösd az irodalomban: Balassi Bálint: Borivóknak való

Balassi Bálint: Borivóknak való - Sinkovits Imre előadásában

Június 10. Margit

Lengyel Dénes: Szent Margit legendája

Néphiedelem: Mérges Margit, Pisis Margit, Legyes Margit - de miért?

Június 24. Szent Iván

Július – Áldás hava

Július 2. Sarlós Boldogasszony

Július 13. Illés

Illés a néphiedelemben

Ady Endre: Az Illés szekerén

Július 22. Mária Magdolna

Július 25. Jakab

Július 26. Szent Anna

Augusztus – Újkenyér hava

Augusztus 1. Vasas Szent Péter

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

Szűz Mária Mennybevétele: Tihanyi kódex

Boldogasszony anyánk (a régi magyar himnusz) - Dalszöveg

Boldogasszony anyánk - Sebestyén Márta előadásában

Augusztus 20. Szent István

Augusztus 24. Szent Bertalan

Tárgyi néprajz - anyagi kultúra

A népi fazekasság

Közismert tény, hogy a fazekasság története csaknem egyidejű az emberiség történetével.  A magyar kerámiaművészet már a honfoglalás korában virágzott, a honfoglalók számos használati tárgya díszítetlen cserépedény volt. Bögrék, fazekak, üstök kerültek elő szép számmal ebből a korból. Ezenkívül természetesen dísztárgyak is készültek. Nem csoda hát, hogy kijelenthetjük: a későbbi bizánci hatás eredményeként is a magyar népi kézművesség  színben és díszítőelemben  talán  leggazdagabb ága a népi kerámia.  Lassan kialakultak a helyi fazekasközpontok, amelyek mind használati, mind dísztárgyaikkal  jól elkülöníthető jegyeket hordoznak.
Erdélyben a legismertebb ilyen központ volt a Sóvidék, ezen belül mára  Korond vált a legismertebbé.
Rovatunkban több részben közöljük a korondi születésű ismert történész, közíró Tófalvi Zoltán tanulmányát a korondi fazekasság történetéről.

Tófalvi Zoltán: A korondi fazekasság rövid története - I. rész

A népi bútorfestés

Kántor Julianna: A bútorfestés kialakulása, története

1. Márciusi számunk tartalmát lásd az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzék 2014-ben
2. Az elmúlt évek anyagai az Archívumban, illetve a Tartalomjegyzékekben találhatók