• Székely Győző: Tallózás magyar pedagógiai lapokban
• Málnási Ferenc: Móser Zoltán Névviseletek című könyvéről
• Sántha Mária: Recenzió

Székely Győző: Tallózás magyar pedagógiai lapokban

Őszi Ajánló rovatunk az eddig megszokott könyvrecenziók mellett új szolgáltatással kíván hasznos segítőjévé válni minden érdeklődő tanítónak és tanítványnak: magyarországi és külhoni lapokban, szakfolyóiratokban tallózunk, és felhívjuk olvasóink figyelmét az Őrszavakhoz is jól illő témákra. Termézetesen elsősorban az elektronikus folyóiratokból ajánlunk érdekes, hasznos olvasnivalót, de igyekszünk bemutatni a világhálón nem olvasható, nem elérhető lapokat is.
Mostani számunkhoz az Anyanyelv-pedagógia 2008–2009-es számaiból kínálunk olvasnivalót, a lapot nekünk a www.anyanyelv-pedagogia.hu címszó alatt sikerült megnyitnunk. A folyóirat bemutatására idézzünk fel a lap céljairól szóló rövid részletet:

„2008 júliusában jelent meg az Anyanyelv-pedagógia című elektronikus folyóirat első száma a világhálón, s megjelenése azóta is folyamatos. Az Anyanyelv-pedagógiát a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata gondozza és adja ki évi négy alkalommal. Szakmai védnöke a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megalakult Szakmódszertani Központ. A folyamatos megjelenést az Oktatási és Kulturális Minisztérium is támogatja. (…)
A folyóirat egyrészt elméleti, másrészt gyakorlati segítséget kíván nyújtani a magyar és a nem magyar szakos pedagógusoknak ahhoz, hogy minél eredményesebben fejlesszék a diákok anyanyelvi kultúráját, nyelvhasználatát.”


A folyóirat idei első számában (2009/1) Gasparovics Judit ismertetőjét olvashatjuk egy számunkra is igen figyelemreméltó kötetről, Zágorec-Csuka Judit A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében című könyvéről, melyhez Székely András írt előszót Megmaradni – anyanyelven címmel.
A kötet két részből áll, az elsőben „A családom anyanyelve átfogó képet ad a muravidéki magyarok kétnyelvűségéről, a kisebbségi létről és az identitás kérdéséről. A könyv két részből áll. Az első rész, amelynek címe A családom anyanyelve, az anyanyelv, a keveréknyelvűség és a kétnyelvűség témakörét állítja a középpontba. A tanulmány először felvázolja a muravidéki magyar nyelvjárás általános jellemzőit, hangtani és alaktani sajátosságait.”
„A második rész kulcsfogalma az identitás kérdése, erre utal a főcím is: Mitől függ a muravidéki magyarok identitása?” – olvashatjuk Gasparovics Judit ismertetőjében, melyet a cikk szerzője a következő szavakkal ajánl figyelmünkbe:
„Zágorec-Csuka Judit tanulmánykötete hasznos lehet kutatóknak, magyartanároknak és mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni a muravidéki magyarok múltjáról és jelenéről, nyelvhasználatukról, az identitás kérdéséről és az Európai Unió adta lehetőségeikről.”

*

Köszönjük meg Gasparovics Juditnak az érdekes ajánlót, és nézzünk új téma után: a 2009. év második számából (2009/2) Nádor Orsolya A magyar nyelv politikai státusváltozásai és az oktatás. Adalékok a magyar nyelv tanításához című írás előszavában kiemelt szövegből idézünk:

„Az anyanyelvűség szerepe megkérdőjelezhetetlen az alsófokú oktatásban. Ezt már akkor is tudták, amikor semmiféle szabályozás nem szorította keretek közé az iskolamesterek munkáját. A nyelvpolitika megjelenése megváltoztatta az addigi szokásjogot azzal, hogy az egyes nyelvek hatókörét megpróbálta törvények formájában szabályozni: az államnyelvét növelte, a kisebbségi nyelvekét csökkentette. Ezeknek az intézkedéseknek a hatása ma is megmutatkozik; a törvényalkotók különösen a kisebbségi magyarság nyelvhasználatát korlátozó rendelkezésekben utalnak vissza a XIX. századi magyarországi törvényekre.  A tanulmány az oktatási nyelv alakulásával foglalkozik történeti megközelítésben. Kitér a magyar nyelv spontán, majd irányított nyelvi tervezési folyamataira, valamint bemutat néhány példát az oktatási nyelvet alakító törvényekből és tananyagokból is.”

Aki teheti, nyissa meg a folyóirat honlapját, és olvassa el figyelmesen ezt a jól felépített és megszerkesztett tanulmányt, különösen akkor, ha szórványhelyzetben, kisebbségi sorsban adja fejét a magyar nyelv tanítására.

*

Ugyanebben a lapszámban találtunk rá Tancz Tünde Népmesék az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelésben című tanulmányára, mely a népmesék háttérbe szorulásának tényéből kiindulva hívja fel a szülők és óvodapedagógusok figyelmét a klasszikus mesék személyiségformáló szerepére, az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztésében betöltött szerepére.
A szerző felhívja a figyelmünket a mese kiválasztásának fontosságára, a mesemondáskor alkalmazandó módszertani követelményekre, és a gyakorló pedagógusok örömére részletesen bemutatja a mesehallgatáshoz kapcsolódó beszéd- és kommunikációs fejlesztőmódszereket.
Szülőknek, nagyszülőknek, gyakorló óvodapedagógusoknak és tanítóknak egyaránt hasznos útmutató.

*

Most visszalépünk az időben, és az Anyanyelv-pedagógia 2008. évi 3–4. számát nyitjuk meg, melyből Antalné Szabó Ágnes A helyesírási kultúra fejlesztésének régi-új technikái című tanulmányát ajánljuk olvasóink figyelmébe. A tanulmány egyaránt vizsgálja a helyesírás-tanulás színtereit, és a helyesírás tanulásának és tanításának hármas célját: a példák helyes írásképének elsajátítását, a szabályok értését és alkalmazását, valamint a hagyományos és nap-ainkban alkalmazható modern eszközök (kézikönyvek, számítógépes helyesírási programok) használatát. Ismerteti a helyesírás tanulásának kettős, szabályokkal leírható, illetve nem leírható műveletét, a helyesírási szabály alkalmazásának, a példa megtanulásának lépéseit.
A szerző számos ötletet mutat be a szabályokkal nem leírható esetek tanításához és tanulásához. Antalné Szabó Ágnes gyakorlatában nem létezik unalmas nyelvi óra, az ő módszereit követve élvezettel és eredményesen taníthatunk az anyanyelvi órákon.

*

Reméljük, hogy sikerült fölkelteni olvasóink érdeklődését ez iránt a színvonalas és érdekes lap iránt, és tovább kutatnak maguk is a saját érdeklődésüknek megfelelő írások után. Következő, téli számunkban a budapesti Könyves Kálmán útra látogatunk, az OPKM palotájába, és az intézmény rövid bemutatása után a Könyv és Nevelés című folyóiratot lapozzuk fel, és keresünk  érdekes, figyelemre méltó írásokat, gondolatokat.

Málnási Ferenc: Móser Zoltán Névviseletek című könyvéről 
 
Sántha Mária: Recenzió






1. Márciusi számunk tartalma (lásd március) az Archívum rovatban)
    * Gedeon Márta: Gondolatok Szili Katalin Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához című könyvéről
    * Czégényi Dóra: A magyar népi kultúrára vonatkozó tudás mint oktatási segédanyag


2. Júniusi számunk tartalma (lásd június) az Archívum rovatban)
   * BENEDEK ELEK: Kisbaconi versek (Egybeszedte Bardócz Orsolya)